Az „Érzetek“ címen ismertté vált festménysorozat az irodalom tanúsága szerint 1919 és 1920-ra tehető. Az biztos, hogy megelőzte a „Lélekvirágok“ sorozatot, mellyel szempontból is rokonságot mutat. Vonatkozik ez a felhasznált … ≫

  Mattis Teutsch János 1908 és 1938 között – 24-től 44 éves koráig – rendkívül termékeny és sokoldalú alkotótevékenységet fejtett ki mint festő, grafikus, szobrász, költő és művészet eméleti szerző. … ≫

Mattis Teutsch János művészeti pályájának döntő eseménye volt, amikor 1919 végén Kassák Lajos felfedezte őt az 1916 őszén létrejött MA-című irodalmi és művészeti folyóirata számára. 1917 február és 1920 között … ≫

  Mattis Teutsch János számos tekintetben kivételes jelenség volt. Megemlítendő ezzel kapcsolatban képzőművészeti sokoldalúsága. Eredetileg szülővárosában, az erdélyi Brassóban (mely annak idején Magyarországhoz tartozott és csupán 1919-ben csatolták Romániához) az … ≫

Mattis Teutsch János kezdetben faszobrásznak vagy fametszőnek tanult szülővárosa, a Habsburg Monarchiához tartozó Brassó- avagy Kronstadt Ipariskolájában. Később Budapesten és Münchenben folytatta művészeti tanulmányait. Munkáiról az 1910-es évek közepe tájáig … ≫

A „pálfordulás“ igen jó példája a magyar nyelv más nyelvekhez képest rendkívül tömör – mondhatni úgy is: kreatív – kifejező képességének. Az indogermán nyelveknek ehhez három szóra van szükségük. Németül … ≫

Festményeknél nincs elméletileg helyes vagy akár ideális méret. A festő megítélésén múlik, hogy egy témát milyen nagyságban alkot meg. Az azonban a másolat méretétől függetlenül nem mindegy, hogy ki az … ≫