Egy detektivtörténet Mattis Teutsch János 1917-18-beli antropomorf fákat ábrázoló festményei. A már 32. évét múlt és röviddel azelött két kis gyerekkel elözvegyült Mattis Teutsch János -aki azidötájt Újpesten rajztanárként müködött -1916 végén került kapcsolatba Kassák Lajossal és az általa újonnan létrehozott «MA» cimü «Irodalmi és Képzömüvészeti Folyóirat»-al. Azt meg-elözöen festményeivel … ≫

  Kerek száz évvel ezelőtt Franz Marc és Mattis Teutsch János – két tematikailag előd és utód nélküli festő – voltak azok, akik elsőként megoldották az állatok és a fák antropomorfisztikus ábrázolásának problémáját. Mattis Teutsch János a klasszikus modernizmus, közelebbről az orphikus azaz zenei expresszionizmus nemzetközi rangú művészei köréből ha … ≫

Az embernek, a homo sapiensnek, valószínűleg veleszületett tulajdonsága az, hogy maga körül mindent, úgy valóságos mint képzeletbeli környezetét, önmagához hasonlítva ítéli meg. Már az antik költő, Xenophanes (i. e. 570 – 470) is kifejezte azt egyik költeményében, hogy az emberek isteneiket saját maguk képére alkotják meg. Persze, mi mást is … ≫

Annak egyértelműen elismert feltétele, hogy egy tudós avagy művész felvételt nyerjen a halhatalanok Parnasszusára az, hogy alapvetően újat hozzon létre, ismerjen fel. A tudomány – főképpen a természettudományok – berkeiben az ilyesmi viszonylag könnyen felismerhető és visszatekintve vitathatalan, de volt arra is példa, hogy – mint Galileo Galilei esetében – … ≫

Mattis Teutsch János Lélekvirágok-című képei 36 x 29 cm méretű, térbeni struktúrával rendelkező kartonlapokra készült olajfestmények, amelyek monokróm, körös körül lapszélig terjedő – piros, kék, zöld, sárga avagy színtelen – hátterek előtt florális jellegű képzeletbeli motívumokat ábrázolnak expresszionista stílusban, olykor geometriai elemek, többnyire átlók, kíséretében. Az 1921 és 1923 között … ≫

A Lélekvirágokkal Mattis Teutsch János eljutott az „abszolút“ festmény megalkotásához. Az oda vezető út, annak állomásai, stiláris és tartalmi fejlődése, világosan rekonstruálható és nyomon követhető. Lépésről lépésre kifejlesztett festészeti nyelve egyszerű, világos és közérthető. Meglepő viszont, hogy a művészettörténészek és a közvélemény fél évszázad alatt sem jutottak el ennek az … ≫

Vannak csodák. 1916 vége felé, az első világháború idején, egy már 32 éves, félárvaként született és két kisgyerekkel elözvegyült erdélyi származású rajztanárt egy másik, ugyancsak munkásból önképzés útján íróvá és művészeti folyóirat szerkesztővé vált kortársa arra ösztönzött, hogy újszerű festményeket, szobrokat és metszeteket alkosson. A rajztanár neve Mattis Teutsch János, … ≫

Nem gyakori jelenség az amikor egy ember egy másikénak az életében és azzal együtt a müvészet-történetben egy ahhoz hasonló döntö befolyást fejt ki – kifejteni képes – mint Kassák Lajos annakidején, száz évvel ezelött, Mattis Teutsch János esetében. A müvészettörténet és a közvélemény meglepö módon még nem realizálták azt közel … ≫

Annak a rendkivül jelentös, de jelentöségében még messze kellöképpen fel és el nem ismert képzö-müvésznek, akit Mattis Teutsch János néven ismer az utókor illetve a müvészettörténelem a pályafutása ezidáig megitélésem szerint még több meg nem magyarázott és meg nem értett meglepö és gyökeres fordulatot tartalmaz. Ezen irásom fö célja azokra … ≫

Majoros Valéria sorrendben az eddig legujabb, 1998-ban megjelent Mattis Teutsch monográfia szerzöje, könyvének elsö oldalán idéz a festö fiának ,Mattis Jánosnak egy leveléböl, melyben az apja halála elött utolsó óráiról tudósit. Abból szerezhetünk tudomást azon kijelentéséröl, miszerint „most majd 100 – 150 évig aludni fog és majd ha müvészetét megértik … ≫

Az „Érzetek“ címen ismertté vált festménysorozat az irodalom tanúsága szerint 1919 és 1920-ra tehető. Az biztos, hogy megelőzte a „Lélekvirágok“ sorozatot, mellyel szempontból is rokonságot mutat. Vonatkozik ez a felhasznált színskálára, a festmények többnyire 29 x 36 cm-es méreteire és a hordozóként használt kartonlapok többségének dombornyomásos struktúrájára. Fő különbségük pedig … ≫

  Mattis Teutsch János 1908 és 1938 között – 24-től 44 éves koráig – rendkívül termékeny és sokoldalú alkotótevékenységet fejtett ki mint festő, grafikus, szobrász, költő és művészet eméleti szerző. Az 1910-es évek derekán új képnyelve hozott létre egyrészt emberi alakok, másrészt pedig fák ábrázolására. A képnyelv a vokális nyelvekhez … ≫

Mattis Teutsch János művészeti pályájának döntő eseménye volt, amikor 1919 végén Kassák Lajos felfedezte őt az 1916 őszén létrejött MA-című irodalmi és művészeti folyóirata számára. 1917 február és 1920 között – amikor a MA Bécsbe emigrált – 22 metszetét és 6 festményét közölték, amivel ő lett a folyóirat leggyakrabban közzétett … ≫

  Mattis Teutsch János számos tekintetben kivételes jelenség volt. Megemlítendő ezzel kapcsolatban képzőművészeti sokoldalúsága. Eredetileg szülővárosában, az erdélyi Brassóban (mely annak idején Magyarországhoz tartozott és csupán 1919-ben csatolták Romániához) az ottani ipariskolában fametszői, azaz faszobrászi kiképzést kapott. Később festőművész, grafikus, költő és esszéista is lett. 1901 és 1905 közötti budapesti … ≫

Mattis Teutsch János kezdetben faszobrásznak vagy fametszőnek tanult szülővárosa, a Habsburg Monarchiához tartozó Brassó- avagy Kronstadt Ipariskolájában. Később Budapesten és Münchenben folytatta művészeti tanulmányait. Munkáiról az 1910-es évek közepe tájáig szinte semmit nem tudunk. Általunk is követhető festői, grafikusi és szobrászi pályafutása csak jóval később, már 32 éves korában indult, … ≫

A „pálfordulás“ igen jó példája a magyar nyelv más nyelvekhez képest rendkívül tömör – mondhatni úgy is: kreatív – kifejező képességének. Az indogermán nyelveknek ehhez három szóra van szükségük. Németül „Saulus-Paulus-Wendung“-ként fejezhető ki. A fogalom bibliai történésre visszamenő jelentése egy hirtelen és váratlan véleményváltozás. Annak megfordítása, mely eredeti jelentőségétől eltérően … ≫

Festményeknél nincs elméletileg helyes vagy akár ideális méret. A festő megítélésén múlik, hogy egy témát milyen nagyságban alkot meg. Az azonban a másolat méretétől függetlenül nem mindegy, hogy ki az – másoló vagy az eredeti festmény alkotója -, aki egy művet lemásol. Más a helyzet ugyanis akkor, amikor a festő … ≫