best college application essay service best essay writing service can i buy a research paper without getting caught professional business letter writing services

Switch Language

Éber Miklós: A Mattis Teutsch rejtélyek és meglepetések

Annak a rendkivül jelentös, de jelentöségében még messze kellöképpen fel és el nem ismert képzö-müvésznek, akit Mattis Teutsch János néven ismer az utókor illetve a müvészettörténelem a pályafutása ezidáig megitélésem szerint még több meg nem magyarázott és meg nem értett meglepö és gyökeres fordulatot tartalmaz. Ezen irásom fö célja azokra némi fényt deriteni.

Mattis Teutsch János életútja és müvészi pályafutása több tekintetben is rendkivülinek tekinthetö. Kezdödött azzal, hogy székely származású Mátis János nevü apja már a fia születése elött meghalt betegség folytán és ö ennélfogva – 1884 augusztus 13-án, Brassó városban – félárvaként jött a világra. Azt követöleg erdélyi szász származású, leánynevén Jozefin Schneider nevezetü édesanyja, egy ottani kalaposmester leánya, akinek az anyanyelve német volt, férjhezment egy ugyancsak erdélyi szász származású és német anyanyelvü Friedrich Teutsch nevezetü brassói vágóhidi hivatalnokhoz, aki ilyetén módon a fiú nevelö- illetve mostohaapja lett. Ebböl kifolyólag kapta a gyerek a keresztségben a Máttis János Frigyes nevet. Az elemi iskola elvégzése után az ifjú a brassói faipari iskolában szerzett fametszöi minösitést és – feltehetöleg – annak során sajátitotta el a magyar nyelvet. Elsöszámú nyelve azonban mindvégig a német maradt, melynek bizonyitékaként verseit és müvészeti tárgyú tanulmányait német nyelven irta. Szakmai tanulmányait, szakmai kiképzését Brassó után 1901 és 1902 között elöször Budapesten az Iparrajziskolában, majd azt követöen 1902 és 1905 között Münchenben a Képzömüvészeti Akadémia szobrászati osztályán folytatta. Azok során, 20 éves koráig, összesen 4 különbözö néven szerepelt (János Teutsch, Johann Teutsch, Mátisz Teutsch János), amelyek a Máttis és a Teutsch vezetéknevek valamint keresztnevének különbözö kombinációiból jöttek létre, amikoris 1904 szeptemberében, másodikként, hivatalosan is felvette nevelöapja vezetéknevét és igy hivatalos neve Máttis-Teutsch János Frigyes lett.

Mattis Teutsch János magánélete egészen az 1920-as évek végéig igen mozgalmas, sokat utazik és ki is állit Európa különbözö helyein. Az 1910-es évek elején feleségül veszi Borsos Gizellát, akivel egy ideig Úpesten is él, ahol rajztanárként müködik és akivel két közös gyermekük születik, egy fiú és egy leány. Borsos Gizella 1915-ben, betegségben, meghal. Mattis Teutsh János 1919-ben újont megházasodik, második felesége a bécsi származású Konrád Mária, zongoramüvésznö.

Festöi és faszobrászi tevékenységének kezdete 1908 körülre tehetö, kiállitásokon való részvételének a kezdete pedig az 1910-as évek derekára. Az elsö világháború során, alkalmatlanságnak köszönhetöen elkerüli a katonai szolgálatot és részvételt. Müvészi pályafutásának sorsdöntö eseménye az amikor Kassák Lajos 1916-ban beindult kulturális folyóirata a MA 1917 februári számában közli két linoleummetszetét valamint két vizfestményének egészoldalas reprodukcióját. Kassák a továbbiak során a MA-ban rendszeresen közli Mattis Teutsch linoleummetszeteit és az ö képeiböl rendezi meg a folyóirat Visegrádi-utcai kiállitóhelységében annak elsö képkiállitását, amelynek során egy linoleummetszet-albuma is kiadásra kerül. A továbbiak során az ö müvei – metszetei és festményei – lesznek a leggyakrabban, legnagyobb számban reprodukáltak a MA oldalain. 1921-ig összesen 21 metszete és 6 festménye. Az 1920-as évek elején, a MA bécsi emigrácíója után legfontosabb kapcsolata a Herwarth Walden által alapitott és általa vezetett berlini «Sturm»-galéria, ahol többek között 1921-ben munkái egy Paul Kleevel közös kiállitás keretében kerülnek bemutatásra és 6 müve még ugyanazon évben egy Alexander Archipenkoval, Marc Chagallal és Nell Waldennel közös kiállitáson is szerepel. Az 1920-as évek során müvei rendszeresen szerepelnek számos kiállitás keretében, többek között Párizsban, Berlinben, Rómában, Moszkvában, Bukarestben és Brassóban.

A törés az 1920-as évek végén következik be, amikor szinte minden átmenet nélkül felhagy kiállitói és alkotói tevékenységével és visszavonul szülövárosába Brassóba, ahol szinte élete végéig folytatja az ottani ipariskolában már 1908-ban létrejött – és idöközben csupán szünetelt – kisplasztikai és stílustörténeti oktató tevékenységét. Az 1920-as évek vége körül feladott festöi – valamint linoleum- metszöi és faszobrászi – tevékenységét egy kb. másfél évtizedes szünetet követöleg, a II. világháború

azaz egy kb. másfél évtizedes megszakitás – után csupán a festészeti vonalon veszi ismét fel, de a korábbihoz képest egy egészen új és azzal összehasonlíthatatlan stilusban. Arra vonatkozólag bátran és bizton kimondható az, hogy ellentében korábbi kb. 1915 és 1928 közötti alkotásaival, azokkal aligha vivott volna ki magának halhatatlansági jelentöséget és igényt. Más szóval Mattis Teutsch János korábbi elsö és késöbbi, második, alkotókorszakai között lényegében nem áll fennt egy közös nevezö, témabeli avagy stiláris rokonság. Amig ö megitélésem szerint elsö alkotókorszakának keretei között nagy-jelentöségü, alapvetöen új és a halhatatlanságra érdemes müveket alkotott, addig második alkotókorszakának müvei ezen jelzöket koránt sem érdemlik ki és a korábbihoz képest inkább csak müvészettörténeti jelentöséggel nem rendelkezö kuriózom gyanánt tekinthetöek.

Ezzel kapcsolatban természetesen felmerül a kérdés és igény ezen meglepö fejlödés magyarázata iránt, amivel legjobb tudomásom szerint ezidáig még senki sem szolgált. A kérdéses magyarázatot Mattis Teutsch János hátramaradt avagy korábbi ismert megnyilatkozásai nyilván nem szolgáltatják. Ö a jelek szerint egy szükszavú, zárkozott természetü ember volt, aki önmagáról, önmaga dolgairól és nézeteiröl – legalábbis irásban avagy nyilvánosan – szinte sohasem nyilatkozott, csupán müvei révén. Ennélfogva sajnos feltevésekre, találgatásra vagyunk utalva. Annyi feltétlenül nyilvánvaló, hogy a kérdéses fejleményeknek eszmei illetve lelki inditóokai kellett, hogy legyenek.

Mi az amit bizton, kétségtelenül tudunk felöle életadatai és föképpen müvei alapján?

Azt, hogy egy ember neve és sorsa valamint öntudata egymással összefüggésben állanak már az ókori római birodalom korszakában is egy felismert tény volt és a mindmáig közismert és használatos mondásban: «Nomen est omen» azaz «A név egy elöjel» nyert kifejezést. Más szóval ez úgy is értehetö, értelmezhetö, hogy egy névbeli, névre vonatkozó bizonytalanság egy létbeli, identitásbeli bizonytalanságra való utalásként értelmezhetö. A fent emlitett tényekböl egyértelmüen kiviláglik az, hogy Mattis Teutsch János esetében egy ilyen bizonytalanság fennállta legalábbis ifjúsága során nagy valószinüséggel feltételezhetö. Ennek ö a jelek szerint új névválasztásával valamint hazulról való eltávozásával kisérelt meg végetvetni. Az elsö feleségének elvesztésével csaknem egyidötájt beálló fordulatként e tekintetben egyértelmüen a Kassák Lajossal és annak MA-folyóiratával való nagysikerü kapcsolat tekinthetö, amely müvészi inspirációjának és alkotókedvének a jelek szerint szinte szószerint szárnyakat kölcsönzött. Az, hogy Kassák és a MA nélkül mi lett volna Mattis Teutsch Jánosból, hogy akkor jelenleg még emlékeznénk-e rá, egy jogosan feltehetö kérdés. Kassák Lajos egy munkásból autodidaktai úton iróvá, festövé és lapszerkesztövé vállott, progressziv nézeteket valló ritka tünemény volt, amit a Tanácsköztársaság bukását követö ellenforradalmi horthysta rendszer elöli bécsi emigrációja egyértelmüen bizonyit. Az, hogy lapszerkesztöi minöségében egycsapásra felismerte és felkarolta az akkor még teljesen ismeretlen Mattis Teutsch János müvészetét csodálatraméltó és halhatatlan érdeme. Figyelemreméltó továbbá még az is, hogy Mattis Teutsch János másik jelentös pártfogója, a berlini Sturm galériát és folyóiratot alapitó Herwarth Walden alias Georg Lewin, szintén egyfajta «outsider» volt. Kassák alacsony származása és kommunista beállitottsága, Walden pedig zsidó származása folytán voltak bizonyos értelemben egyfajta outsiderek. Könnyen lehetséges az, hogy Mattis Teutsch János sokatigérö de derékbatört müvészi pályafutásának is legalábbis részben ebben kereshetö a magyarázata.

A jelen irásom címében szereplö «rejtélyek» alatt az egyedülálló és a maguk nemében páratlan «Antropomorfizált Fák» valamint «Lelki- avagy Lélekvirágok» festménysorozatok valamint azok eddigi története értendöek.

Ezen két elöd, illetve elökép nélküli, festöiség és költöiség tekintetében felülmúlhatatlannak minösithetö sorozat, teljesen váratlanul látszott feltünni illetve létrejönni és ugyancsak meglepö módon még egy kerek évszázad elmúltával is felülmúlni bizonyulják a szakkritika megértésükre illetve méltatásukra vonatkozó képességeit.

Az eddig velük kapcsolatban történteknek egy másik lehetséges magyarázata Mattis Teutsch János u.n. «outsider» mivolta. Ezalatt az értendö, hogy születése körülményeinek és a történelmi eseményeknek

tulajdonithatóan és jelképesen kifejezve de facto hazátlanságának az áldozata lett, az hogy öt sem a németek, sem a magyarok de még a románok sem tekintik valójában magukhoz tartozónak. Meglátásom szerint ez egy kiemelkedö példája a közmondásos több szék között a pad alá esésnek. Felteszem, hogy ennek, ezen nacionalita szinezetü nézetnek az idötlenszerüsége – erre vonatkozó feltevésem jogosultsága esetében – hamarosan behatol a köztudatba, amely a mai világban már hozzászokott ahhoz, hogy pl. labdarugó csapatai, söt még válogatottjai is, ugyancsak nemzetközi összetételüvé váltak. De lehet talán az is, hogy ez igy nem hasonlitható össze?

Marad végül még azon kérdés feltevése vajjon mi volt a valóságos föoka Mattis Teutsch János kivülröl tekintve meglepönek látszó visszavonulásának az alkotástól az 1920-as évek vége táján, figyelembe véve azon ismert tényt, hogy azidötájt még csak élete derekán járt és még kerek három évtizeden át tanitott söt egy kb. másfélévtizedes megszakitás után ismét alkotott is. Nézetem és feltevésem szerint, valamint Mattis Teutsch János nyilvánvaló baloldali beállitottságára és humanizmusára való tekintettel – amelyröl 1945 utáni ujjonti aktivitásával is bizonyságot tett – az ok az azidötájt Németországban, de nem csak ott, hanem quasi európai határokat nemismerö módon másutt is felerösödö és árnyékát már elörevetö fasizmus, illetve nemzeti szocializmus.

Sajnos nincsen tudomásom arról, hogy Mattis Teutsch János müvészi, alkotói pályafutásának, annak kb. 1929-töl 1945-ig terjedö tetemes hosszúságú megszakitásával és alig az elözö alkotóperiódus stilusához hasonlítható késöbbi stilusával, léteznek, ismeretesek-e hasonlatai más müvészekkel kapcsolatban. Felteszem azt, hogy olyanok aligha léteznek és hogy az a maga nemében egyedülálló, föképpen hogyha még a késöbbi periódus eklatáns eszmei hanyatlását is figyelembevesszük az elözöéhez képest. Erre vonatkozó következtetésem ennek folytán és erre való tekintettel az, hogy a késöi alkotókorszak müveinek bemutatása indokoltan mellözhetö.

Ezzel szemben befejezésül itt indokoltnak vélem azt – föképpen tekintettel azon olvasóimra akik eddig még nem kötöttek ismeretséget Mattis Teutsch János festészetével, – hogy irásom bejezése gyanánt itt alant bemutassak három jellegzetes festményt korábbi és kettöt pedig késöbbi alkotóperiódusából.

                                                                                   C:\Users\miki\Desktop\MT Liebespaar.600dpi.jpg

                                                                                Szerelmespár, 1917, olaj / karton, 34 x 45 cm

                                        C:\Users\miki\Desktop\MTJ. Jur 25.jpg                                      C:\Users\miki\Desktop\MT Seelenblumendias\F91NE.jpg

                  Érzetek, ca. 1919, olaj / karton, 35 x 29 cm        Lélekvirágok, ca. 1922, olaj / karton, 36 x 29 cm

                                          C:\Users\miki\Desktop\Scan_0008.jpg                              

                      Aratók, 1956, olaj/vászon, 145×90         Nö kék kereveten, 1946, olajtempera/vászon, 90×160

Éber Miklós / ebnic@sunrise.ch

19 Comments


Leave a Reply

Your email address will not be published

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>