Éber Miklós: Mattis Teutsch János – egy művészpálya, amely csodákkal határos

Vannak csodák. 1916 vége felé, az első világháború idején, egy már 32 éves, félárvaként született és két kisgyerekkel elözvegyült erdélyi származású rajztanárt egy másik, ugyancsak munkásból önképzés útján íróvá és művészeti folyóirat szerkesztővé vált kortársa arra ösztönzött, hogy újszerű festményeket, szobrokat és metszeteket alkosson. A rajztanár neve Mattis Teutsch János, a szerkesztőé Kassák Lajos volt, a művészeti folyóirat címe pedig MA.

Az erdélyi Brassó városban 1884-ben megszületett Mattis Teutsch János magyar származású szabómester apja már fia megszületése előtt meghalt. Később anyja, az ottani szász, német kisebbség tagja, újra férjhez ment a helyi vágóhíd ugyancsak német anyanyelvű tisztviselőjéhez, Friedrich Schneiderhez, aki a gyerek mostohaapja lett. Tőle származott keresztségénél második keresztneve, a Friedrich. A gyerek anyanyelve tehát a német lett, és a magyar nyelvet csupán tizenévesen, fametszői tanulmányai során, az ottani ipariskolában sajátította el.

Tizenhét és húsz éves kora között először egy évig Budapesten az Ipari Rajziskolában, azután Münchenben a Művészeti Akadémia szobrászati tagozatán folytatta tanulmányait. A Mattis Teutsch kettős vezetéknevet csupán 20 éves korában vette fel, miután nevelőapja örökbe fogadta. Ifjúságának évei során négy vagy öt különböző néven szerepelt, amelyek a Mattis, Mátisz és Teutsch vezetéknevek és a János illetve Johann keresztnevek kombinációjaként jöttek létre. Öntudatát mindez aligha erősítette.

Tanulmányainak befejeztével két éven át Párizsban képkeretek metszésével kereste a kenyerét. 1908-ban a brassói Ipariskola kisplasztika- és stílustörténet tanára lett, mely tevékenységet – megszakításokkal – egészen élete végéig folytatta. Az idő tájt kezdett rendszeresen festeni és műveivel különböző kiállításokon részt venni. 1912 és 1915 között Újpesten működött rajztanárként és ott vette el első feleségét, Borsos Gizellát, akitől egy fiú- és egy leánygyermekük született. Felesége 1915-ben meghalt.

Korai festményei születésének időpontját nem ismerjük. Az irodalomban 1908-10 vagy 1910-15 megjelöléssel szerepelnek.

A nagy és döntő fordulat akkor következett be, amikor Kassák Lajos az 1916 őszén megindított MA című folyóiratában 1917 februártól rendszeresen közölte metszeteit, majd még ugyanazon év októberében a folyóirat első kiállítását is az ő festményeiből rendezte meg. E kiállításról fennmaradt fényképfelvételből ítélve szobrok alig szerepeltek, s az egy évvel később rendezett újabb tárlaton a folyóirat által közölt műtárgy-listából ítélve ugyanez volt a helyzet.

A második Mattis Teutsch kiállítás összesen 62 műve között 9 linóleum metszet is szerepelt, és a kiállítással egyidőben egy 12 lapot tartalmazó linóleummetszet-albumot is megjelentettek 100 példányban, egy 10 példányos merített papírlapokon készült különkiadvány kíséretében, a művész sajátkezű nyomatában és aláírásával.

1. Mattis Teutsch kiállítása, MA, Budapest, 1917 október

Figyelemre méltó, hogy Mattis Teutsch János elsőként közzé tett grafikai alkotása (MA, 1917 február) fametszet volt (ld. 2. ábrát), míg egyetlen további eset kivételével (1917 június) a többi 18 munka linóleummetszet. Feltehető, hogy Mattis Teutsch csak 1917-ben, a MA-ban való közlési lehetőségre való tekintettel kezdett linóleummetszeteket alkotni.

                                                                                 

                                                                                 2. Mattis Teutsch János: Fametszet, 1916, 102 x 109 mm

Nem könnyű a Ma-ban elsőként közölt metszet interpretációja. Azon mintha egy pamlagon avagy egy kocsi ülésén ülő két személy fejei lennének láthatók, hátulról.

Mattis Teutsch itt alant elsőként reprodukált korai festménye (3. ábra) egy padon ülő nőt ábrázol. A jelzés nélküli festmény, amely közvetlenül a Mattis Teutsch család tulajdonából származik, a 2001-es budapesti és müncheni kiállításokon is bemutatásra került. Eredetiségéhez nem férhet kétség.

A festmény a színbeli harmónia dacára is merevnek és gyámolatlannak tűnik. Különösképpen, hogy a padot körülvevő zöld sövényen nincs átjárás. Mintha egy kezdő vagy amatőr művét látnánk. Az 1908-ra datálás tehát kétségeket ébreszt, és inkább egy serdülőkori alkotásra gyanakodhatunk, semmint egy akadémiai képzettségű szobrász és rajztanár művére.

                                                                        

                                                                          3. Mattis Teutsch János: Parkban, 1908 (?),

                                                                        olaj / karton, 46 x 48 cm

A 4. ábrán látható festményt ugyancsak 1908-ra datálja az irodalom, de az előzőhöz képest sokkal érettebbnek, lazábbnak és virtuózabbnak tűnik. Ez a festmény is utal Mattis Teutsch Jánosnak a fákhoz való különleges viszonyára. Azok már itt is antropomorf jellegűeknek látszanak, mintegy párbeszédben egymással.

                                                                        

                                                                           4. Mattis Teutsch János: Tájkép, 1908 – 1910,

                                                                                     olaj / vászon, 50 x 60 cm

Az itt alant bemutatott festmények és metszetek, amelyek az 1910-es évek első feléből illetve inkább annak közepe tájáról látszanak származni, érthetővé teszik, hogy a nagyon jó ítélőképességű és bátor Kassák Lajos nem alaptalanul szeretett bele már első látásra Mattis Teutsch János munkáiba.

                                                                

                                                                    5. Mattis Teutsch János: Brassói tájkép, 1910 -15,

                                                                         olaj / karton, 50 x 60 cm

                                                     

                          6. Tájkép, 1916, 230 x 170 mm    7. Fa, 1916, 230 x 170 mm      8. Áhítat, 1916, 110 x 121 mm

Kassák Lajos lelkesedése és támogatása erős hatást gyakorolt az addig lényegében ismeretlen Mattis Teutsch János munkakedvére és alkotó energiájára. Ennek következménye lett 1917-ben az antropomorf faábrázolásokat olajfestmény-sorozata, melynek újszerűsége, varázsa és jelentősége aligha eltúlozható, annak ellenére, hogy a művészettörténet eddig szinte ignorálta azt. Jelentős részük magyar és román múzeumokba került, ahol azóta is zavartalan álmot alhatnak. Az, hogy ezekkel a faábrázolásokkal Mattis Teutsch csak rövid ideig foglalkozott, és tíznél aligha többet alkotott, azt mutatja, hogy már készítésük idején sem találtak igazi elismerésre és megértésre. S ezen az azóta eltelt kerek évszázad sem változtatott. Pedig Mattis Teutsch Jánost akkor is fontos hely illetné meg a képzőművészet Olümposzán, ha ezeken a festményeken kívül semmi mást nem alkotott volna.

                                                                                         

                                                                                      9. Mattis Teutsch János: Örömteli találkozás, 1917,

                                                                                           olaj / karton, 40 x 49 cm

A fent látható képen a jobboldalt álló alak üdvözli a tőle balra lévőt, amelyik nyakába borul, örömtelien magasba emelt karjaival. Egy ilyen jelenet aligha ábrázolható tömörebben és takarékosabban és annak dacára líraian, egyértelműbben és behatóbban.

                                                                                       

                                                                                        10. Mattis Teutsch János: Szerelmesek – ölelkezés, 1917,

                                                                                                      olaj / karton, 34 x 45 cm

Vagy nézzük a 10. képet. Lehetséges volna egy az itt fent 10. ábraként látható jelenetet, ahhoz mérhető nyomaté-kossággal, líraisággal, egyértelműséggel, és főleg kevesebb vonallal, takarékosabb eszközök révén ábrázolni? Aligha!

                                                                                   

                                                                     11. Mattis Teutsch: Egy férfi és egy ifjú köszöntenek egy táncoló                                                                                   leánycsoportot 1917,

                                                                               Olaj / karton, 50 x 60 cm

A 11. ábra gyanánt bemutatott festmény esetében a szó szoros értelmében nehezen eldönthető, hogy mi abban csodálatra méltóbb: az ismét legtakarékosabb eszközökkel de egyértelműen, könnyen érthetően és mély benyomást keltően ábrázolt szimbolikus jelenet, avagy a mozdulatok színbeli és kompozitórikus tökélye, amely valójában páratlanként minősíthető. Ez a festmény egyedülálló és felejthetetlen élmény. Miért maradt mégis tulajdonképpen elrejtve, egynéhány könyv lapjain?

                                                                                 

                                                                              12. Mattis Teutsch János: Barátnők, 1917,

                                                                                   olaj / karton, 40 x 49 cm

E festménysorozat színkódjának figyelmes tanulmányozása után egyértelmű, hogy a 12. képen két fiatal nő szoros baráti viszonyának szimbolikus ábrázolását látjuk.

Valamelyest meglepő a 13. kép. A Mattis Teutsch János művészetében messzemenő módon uralkodó harmóniával és erőszakmentességgel ellentétben itt erőszakot tapasztalunk, a konfliktus résztvevőinek sematikus, faalakban való ábrázolásával. Ezúttal is csodálatra méltó az érzelmekben gazdag viszonyok takarékos eszközökkel való tökéletes megjelenítése.

                                                                                        

                                                                        13. Mattis Teutsch János: Erőszakjelenet, avagy sötét táj, 1918,

                                                                                       olaj /karton, 60 x 69 cm

A festményen jobboldalt sötétkék színben ábrázolt fajellegű alak nyilvánvalóan azon van, hogy a baloldalt felemelt karjával tiltakozó sötétzöld alakon erőszakot kövessen el. A festmény világos bizonyítéka Mattis Teutsch sokoldalúságának és szellemi mozgékonyságának. Csupán találgatni lehet, hogy mi késztethette őt arra, hogy ezt a – abszolút egyedülálló stílust már rövid idő után feladja.

Újabb sorozatok következtek. Elmondható, hogy Kassák és lapja ugyan bécsi emigrációra kényszerült, de Mattis Teutsch János a korábbi együttműködésnek köszönhetően továbbra is alkotói lázban élt.

Az 1918 és 1920 közötti festmények közül különösképpen az «Érzetek» címen ismerté vált festménysorozat külön említésre méltó. A szobrok közül pedig az ugyancsak ezen időszakban alkotott kifestett faszobrok.

                                                            

                                 14. Érzetek, 1919, olaj/karton, 27 x 35 cm     15. Érzetek, 1920, olaj/karton, 29 x 36 cm

                                                                                     

                                   16. Ádám teremtése, olaj / karton, 1919,          17. Adonis születése, olaj / karton, 1920,

                                                                30 x 36 cm                                                          36 x 29 cm

Az «Érzetek» sorozatán az absztrakt formák között elrejtve stilizált emberi alakok is kivehetők.

1921 és 1923 között Mattis Teutsch János egy utólag, 1950-ben «Lélekvirágok» címet kapott festménysorozatot alkotott, amelynek színbeli és konstruktív harmóniája egyedülálló. A sorozatot egységesen 29 x 36 cm-es méretű képek alkotják, s szépségük színeikböl valamint kartonlapjaiknak strukturált felületeiböl adódik, amelynek révén egészen különleges fénytörés jellemzi őket.

E festmények négy alap- illetve háttérszínben léteznek, és virágokhoz hasonló kétszínbeliségük dacára tarkán hatnak. Nem mások, mint megalkotójuk képzeletének termékei. Egymás társasága különböző virágokból álló csokorhoz hasonlítható erős hatást kölcsönöz nekik.

Lélekvirágok, 1921 – 1923, olaj / strukturált kartonlapokon, 36 x 29 cm

              

                    18. Kék Lélekvirág                         19. Sárga Lélekvirág                   20. Zöld Lélekvirág

                                                                   

                                                                                    21. Piros Lélekvirág

Mattis Teutsch János a Kassákkal való együttműködés következtében szobrászati tevékenységét is felelevenítette. Ennek példáit látjuk alant.

               

22. Figura, 1922, 19 cm 23. Heves udvarló 1918, 34 cm 24. Táncosnö, 1919, 32 cm 25. Figura, 1920, 21 cm

                                                                           

                                                                              26. Anya gyermekével, 1924, 38 cm

Mattis Teutsch János alkotóművészi fénykora az 1920-as évek vége táján ugyanolyan hirtelen ért véget, mint ahogy 1916-17-ben elkezdődött. Kassák Lajos után másik fontos protektorát, a berlini « Der Sturm » Galéria alapítóját és vezetőjét, a Szovjetunióba kivándorolt Herwarth Waldent is elvesztette. Visszatért Brassóba, több mint tíz évre abbahagyta az alkotást, és kizárólag oktatói tevékenységet folytatott. Késői, kizárólag festményekből álló 1945 és 1960 közötti festői munkássága már nem sok hasonlóságot mutatott korábbi tevékenységével. De 1917 és 1927 között létrehozott alkotásaival minden kétséget kizáróan kiovívta jogát a halhatatlanságra.

Nicolas Eber / ebnic@sunrise.ch