write a scholarship essay high quality article writing services hiring ghostwriters write 5 paragraph essay a paper writing

Switch Language

Éber Miklós: Mattis Teutsch János szimbolizmusa

Majoros Valéria sorrendben az eddig legujabb, 1998-ban megjelent Mattis Teutsch monográfia szerzöje, könyvének elsö oldalán idéz a festö fiának ,Mattis Jánosnak egy leveléböl, melyben az apja halála elött utolsó óráiról tudósit. Abból szerezhetünk tudomást azon kijelentéséröl, miszerint „most majd 100 – 150 évig aludni fog és majd ha müvészetét megértik akkor újból vissza fog térni.“

Ebböl világosan kiderül az, hogy Mattis Teutsch János meg nem értettnek tekintette magát, illetve müvészetét.. Joggal feltehetö, hogy ezen kijelentését nem alaptanul tette, hanem meggyözödését – és tegyük hozzá kielégületlenségét – juttatta vele kifejezésre. Minden jel arra mutat, hogy ezen az állapoton sem a halála óta eltelt több mint fél évszázad sem pedig az annak során napvilágot látott hat monográfia és számos kiállitás sem hozott még alapvetö változást.

Mattis Teutsch János bár koránt sem sorolható az elfeledett müvészek sorába, életmüvének méltatása és elismerése mégis aligha tekinthetö ezidáig méltányosnak és kielégitönek. Más szóval müvészetének meg nem értett voltát illetöleg még jelenleg is igazat kell adnunk közvetlen halála elötti megnyilatkozásának..

Mattis Teutsch János életmüve nem csupán stiláris fejlödésére való tekintettel rendkivül terjedelmes, hanem és föképpen sokoldalúságánál fogva is. Festett aquarell- és olajfestményeket, alkotott fa- és linoleummetszeteket, fa- és fémszobrokat, irt verseket és müvészettelméleti tanulmányt. Ezen rövid irás már ennélfogva is életmüvének egy kis töredékére képes csak kiterjedni és kellö megnemértettségének magyarázatát csak annak szemszögéböl keresni. Feltehetö és remélhetö ugyanis, hogy ha sikerülne müvészetének legalább egy részterülete számára kellö megértést és elismerést kivivni, akkor az maga után vonná az egyéb részterületek és az egész életmü megnövekedett becsét is.

Emlitésre méltónak tünik számomra e tekintetben Mattis Teutsch Jánossal, azaz müvészetével való elsö találkozásom, megismerkedésem eseménye. A modern magyar festészet szenvedélyes gyüjtöjévé válva, rendszeresen látogattam a Központi Antiquarium Múzeum körúti bolját és böngésztem azt a polcot melyen a magyar festészettel foglalkozó irodalom volt található. Ott akadt egy izben a kezembe egy „Máttis Teutsch“ cimet viselö kis kötet. Elsö spontán reakcióm az volt, hogy tekintettel arra, hogy egy ilyen nevü magyar festöröl még sohasem hallottam, tehát nincsen is, és a könyv csak tévedésböl került az illetö polcra. Ennek dacára belelapoztam Szabó Júlia könyvébe és annak tartalma, illetve illusztrációi, villámszerü kinyilatkoztatásként hatottak rám. Rövidesen megismertem nem csak a könyv szerzöjét, hanem a müvész Erdélyben, Brassóban élö unokáját és világszerte számos gyüjtöjét, többek között egy volt román külügyminisztert is.

Az idök folyamán azután azt is megtudtam, hogy „Máttis Teutsch János“ eredeti neve „Mátis János Frigyes“ volt és hogy apja, Mátis János szabósegéd még a születése elött meghalt. Anyja, a szász eredetü elmagyarosodott Schneider Jozefin, egy brassói kalaposmester lánya, elözvegyülten férjhezment Teutsch Frigyes Károly vágóhidi alkalmazotthoz. A fiú 20 éves korában, 1904-ben, felvette nevelöapja vezetéknevét és hivatalos neve, melyet sohasem használt, Teutsch-Mátis János lett. A brassói faipari Szakiskolában Teutsch János-ként szerepelt, majd Budapesten Mátisz Teutsch Jánosként, Münchenben pedig Johann Teutsch-ként. A Mattis Teutsch János nevet csak az 1910-es évek közepétöl – vagyis csak 30. életve multán – használta, illetve vette fel.

Arra, hogy ebben esetleg szerepet játszott-e egy a francia Henri Matisse iránt táplált tisztelete, még unokája sem ismeri a választ. Az, hogy apja családnevének valamilyen köze van Mátisfalvához, a Székelyföld legkisebb népességü falvához, hogy eredetileg onnét származhatott, ahonnét egyébként Palló Imre a kiváló és nagyon népszerü bariton, a budapesti Operaház késöbbi igazgatója is származott, valószinünek látszik. Palló Imre páratlan népszerüségére egyébként jellemzö az, hogy az 1930-as és 40-es években kedvéért Kacsóh Pongrác János Vitéz-ének és Erkel Ferenc Bánk bán-jának eredetileg tenorhangra komponált cimszereit baritonra transzponálták.

Mattis Teutsch Jánosra visszatérve lehetséges söt valószinü az, hogy az emlitett számos névcsere és az avval járó és azt tükrözö egyfajta sehová sem tartozás is szerepet játszhattak abban, hogy a tehetségének és munkásságának kijáró rang és elismerés – legalábbis ezidáig – nem lett osztályrésze. Azt ugynis, hogy egy közimert családnév – és még esetleg avval járó cim is – mily hatékony ajtónyitóak és hogy a tehetség és szorgalom mellett a tartós sikerre vonatkozólag egy kapcsolatrendszer is milyen jelentös szerepet tud játszani, azt csak az tudja, aki rendelkezik felettük. Mattis Teutsch János egészen szélsöséges mértékben mindkettönek, úgy az ismert névnek mind a kapcsolatrendszernek, hiányában volt. Nemzetiségét tekintve lehet öt akár magyarnak, románnak vagy még németnek is tekinteni, minek folytán valójában egyik nemzet sem tekinti öt a saját ivadékának, hozzátartozójának.

Ezen némileg hosszúra nyúlt bevezetö illetve kitérö után irásom tulajdonképpeni tárgyára, Mattis Teutsch János szimbolizmusára térve felmerül annak kérdése, hogy mit is jelent a szimbolizmus a festészetben, mi is értendö alatta. Felfogásom és meglátásom szerint azt, hogy a nézö a festö müvének láttán külön magyarázat vagy kommentár nélkül megértse, felismerje azt, hogy a festö mire, milyen közismert jelre avagy eseményre utal illetve céloz. Mármost ebben nyilvánvaló az, hogy ez a felismerés mindkettöjükön, úgy a festön mint a nézön is múlik és nem egyértelmüen eldönthetö az, hogy a felismerés esetleges kudarca melyikük része, felelössége. Vizsgáljuk meg ezt, az alábbakban egynéhány konkrét példa kapcsán

  1. Elsö példánk Mattis Teutsch János a MA folyóirat III.11.-es 1918 decemberi számában, fekete-fehérben, itt alant pedig szinesben reprodukált 73×84 cm-es méretü olajfestménye. Akinek nincsen arról tudomása, hogy a festö felesége Borsos Gizella 1916 nyarán, 31 éves korában, 7 évi házasság után tüdöbajban elhunyt, hátrahagyva öt 1910-ben és 1913-ban született két gyermekükkel, az aligha lehet képes arra, hogy e festmény szimbolikáját, mely nem más mint a festö gyászának müvészi feldolgozása, megérteni és értelmezni tudja. Ennek tudatában viszont úgy a fehér kereszt, mint siremlék, az azt körülvevö gyászolók: Középütt az apa és férj a két kis gyerek között, a többi gyászolók és a mécsesek, mind érthetö szimbolumokká válnak és az egész kompozició egy lenyügözö szépségü harmonikus egységgé. Az ábrázolt esemény tudatában a festmény szimbolikája és nyelvezete tökéletesen közérthetö. Másszóval a festönek maradék nélkül sikerült a festészet eszközeivel és nyelvén „ecsetelnie“ a kérdéses eseményt.

    Ezzel kapcsolatban azonban szükségszerüen és elkerülhetetlenül felmerül az a kérdés, hogy

    a MA a benne közzétett reprodukcíónak miért csak azt a semmitmondó cimet adta, hogy “festmény” ami a jelek szerint az általa rendezett kállitások valamennyi képének esetében fennáll? Miért, milyen megfontolásból tabuizálták Kassák Lajos és társai az általuk kiállitott müvek egyéni névadását?

                                                                                     

                                                               1. A fehér kereszt, ca. 1917-18 (Olaj / vászon, 73 x 84 cm)

  2. Második példánk egyike Mattis Teutsch János leggyakrabban reprodukált müveinek. Immár négy monográfiában található ábrázolva, ebböl három esetben „kompozició“ egyszer pedig „Lelkivirág“ cimen (2. ábra). A kompozició megjelölés egyébként, a festö kézirásával, gyakran található festményeinek hátoldalán. A Mattis Teutschnál gyakran emlitett, de eddig még senki által sem definiált „Lelkivirág“ kategória megnevezéssel ezzel szemben – magától festötöl – ilyen minöségben eddig még nem volt alkalmam találkozni. Kompozició, mint cim nyilvánvalóan semmitmondó, hiszen kivétel nélkül a világ valamennyi képéröl elmondható, mindegyikhez illik, de semmi közelebbit, vagy arra egyedileg vonatkozót sem fejez ki róla.

    Mit ábrázol e kép? Nem nehéz felfedezni rajta, baloldalt, egy hanyattfekvö, jobb könyökére támaszkodó alakot, melynek testtartása, póza oly annyira sajátos hogy a kép nézöjében vagy legalábbis énbennem, spontán Michelangelo Ádám megteremtését ábrázoló hires festményének – a Vatikán Sixtusi kápolnájának mennyezetén – analógiáját idézi fel, méghozzá a nem ábrázolt Teremtö és a két egymásfelé kinyujtott kéz dacára. Azok helyett Mattis Teutsch a hanyattfekvö alakot lendületesen ivelt, a szivárvány szineit viselö pásztákkal veszi körül, burkolja be, melyek vörösszinü tagjának csúcsa a hanyattkönyöklö alak szive táját célozza és érinti.

    Ez a szimbolika, legalábbis az én számomra, egyértelmü és könnyen érthetö. A teremtö szellemet , a mindenséget a szivárvány szineit viselö pászták szimbolizálják, az életrekeltést pedig az energiaátvitel a vörös pásztából az alak szivébe. Én ezen interpretáció kapcsán a fantáziálás esetleges vádját örömest magamra vállalom és rendületlenül tovább fenntartom csodálatomat Mattis Teutsch páratlan és zseniális absztrakciója, viziója iránt.

    Feltéve azonban, hogy meglátásom és interpretációm indokolt és helyénvaló valamint, hogy sem elmebetegnek sem mániákusnak nem minösülök, felvetem joggal azt a kérdést,

    miért én vagyok a jelek szerint az elsö és egyetlen aki észrevette, hogy ez a festmény nem

    csupán egy egyszerü „kompozició“? Miért nem látták meg, vagy ha esetleg meg is látták,

    miért hallgatták el, mindenki mással egyetemben, azok a tapasztalt és minösitett müvészettörténészek, akik azt könyveikben reprodukálták vagypedig valahol kiállitották?

    Ugyanis úgy vélem, hogy e kép esetében a szimbolika, Mattis Teutsch János szimbolikája, minden általános müveltséggel rendelkezö személy számára nyilvánvaló kellett volna hogy legyen. A történtek azonban arra utalnak, hogy koránt sem volt az! Miért?

                                                                                         C:\Users\miki\Desktop\Mattis Teutsch Collection\37..jpg

                                                                       2. Ádám megteremtése, ca. 1919 (Olaj / Karton, 30 x 36 cm)

  1. Harmadik példánk az elözö kettötöl némileg eltérö természetü, de szimbolikája úgymond

    egyértelmünek minösithetö. Reprodukciója a 2001-beni „Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter“ cimü, a Nemzeti Galériában bemutatott kiállitás katalógusában „F. 67 Kompozició“ cimen szerepel. Tekintettel arra, hogy egy ölböl elötérö férfialakot ábrázol én itt a jobb érhetöség érdekében az „Adonis születése“ cimet kölcsönöztem neki (3. ábra), amiben inspirációm Sandro Botticelli hires „ A Vénusz születése“ cimü festménye volt. Mattis Teutsch korai müvészetének erótikus töltetére a MA lapjain annakidején már Hevesy Iván is utalt. Ez a festmény annak jó illusztrációjának tekinthetö.

    4. Mattis Teutsch szimbolizmusának további három itt felidézett példája közül kettö egyértelmüen, a harmadik pedig nagy valószinüséggel bibliai témájú. Figyelemre méltó rájuk vonatkozólag az, hogy mindhárom esetben nagyon rokon, részletekig menö hasonlóságú kompoziciók kerültek egyrészt olajfestmény másrészt pedig linoleummetszet formájában megvalósitásra. Közülük az elsönek, melyben én quasi minden kétséget kizáróan a „nativitást“ azaz Jézus születését látom ábrázolva, festmény változata az irodalomból eddig több helyen “Sárga táj“ cimen vált ismeretessé (4. ábra). Ez a festmény egyben kiváló illusztrácója Mattis Teutsch szinkódjának is, melyben fiatal nöi alakokokat világos rózsaszinben, idösebb nöket lila, férfiakat pedig koruktól függöen világos avagy sötét zöldben ábrázolt ami ezen a képen még kibövült a jászolban nyugvó kisded fehér alakjával. A jelenet az újszülött fölé boruló Mária és a két oldalról öföléje boruló férje József és anyja Anna révén éri el harmonikus és zárt teljességét. A festmény sok tekintetben nagyon hasonló linoleummetszet változata, mely könnyen felismerhetöen annak tükörképe, az 5. ábrából látható. Azt jobban szemügyre véve ezen kivül az is szembeötlik, hogy az annak baloldalán látható állatfej, hosszú fülei alapján megitélve szamárfej, a festményen nem szerepel. Annyi mindenképpen fenntartás nélkül kimondható, hogy a kompozició mindkét változata Mattis Teutsch páratlan tömörségü ábrázolásmüvészetének. kiemelkedö pédái és hogy ö még saját magát másolva, illetve ismételve is meg tudta örizni kreativitását

    5. A következö bibliai inspirációjú, szimbolikus jellegü és egymással rokon kompoziciójú festmény és linoleummetszet témája meglátásom szerint a Golgota. Ami a kettö közötti különbségként szembeötlö az a festményváltozat inkább derüs mint borús szinvilága, melyhez képest a linoleummetszet sokkal jobban, söt azt mondhatni, hogy kiválóan látszik kifejezni az ábrázolt esemény tragikus mivoltát. Magyarázatot erre nem könnyü találni. Az eddigiek alapján már nem meglepö annak tudomásulvétele, hogy az eddigi irodalomban ez a festmény is csupán a semmitmondó és találónak aligha minösithetö „Táj“ cimet viseli. Megjegyzendö evvel kapcsolatban, hogy Almási Tibor, 2003-ban megjelent „Mattis Teutsch a grafikus“ cimü könyvében az ott 64. számú metszet – tudomásom szerint elsö izben – Golgota cimen szerepel és, hogy ö számos más metszetnek is neveket adott.

                                                                               

                                                 3. Adonis születése, ca. 1920 (Olaj / Karton, 36 x 29 cm)

                          C:\Users\miki\Desktop\MT Schnitte 2016\58. Komposition 145 x 157.jpg                 C:\Users\miki\Desktop\Div. Bilder\MT Nativität.300dpi.jpg

                  4. Nativitás, 1918 (Linolmetszet, 16 x 16 cm)          5. Nativitás, 1918 (Olaj / Karton, 50 x 50 cm)

 

                   C:\Users\miki\Desktop\Golgota.jpg.                C:\Users\miki\Desktop\MT Golgota.300dpi.jpg

                     6.Golgota, ca. 1916 (Linolm. 14 x 16 cm             7. Golgota, ca. 1916 (Olaj / Karton, 40 x 50 cm)

Ami ezen kompozició, szimbólikáját és annak közérthetöségét illeti úgy vélem, hogy a keresztrefeszitett központi alak, annak jobbján a földreroskadt anya és balján a leszegettfejü tanitvtanitványok együttese azok a képi szimbolumok amelyek a kép mondanivalóját egyértelmüen kifejezésre juttatják és egy rendkivüli söt egyedülállónak nevezhetö tömörségröl és hatékony festészeti nyelvröl tesznek meggyözö tanuságot.

6. A harmadik nézetem és feltevésem szerint bibliai témájúként értelmezhetö szimbolikus kompozició témája Jónás próféta története, nevezetesen a tengeri vihar, amelyet ö az Isten és a reá kirótt prófétai misszió elöl való menekülése során elszenved és amely végülis menekülésének feladására és a misszió elfogadására készteti öt. A kompozició meglátásom szerint a viharos tenger hullámait és Jonás Isten elötti való alázatos leborulását jelképezi. E kép szimbolumai tehát a magasra csapó hullámok és a földreboruló Jónás. Úgy vélem, hogy joggal szabad kételkedni abban, hogy Jónás történetének ismeröi a kép láttán ne lennének képesek arra, hogy e kettöt egymással asszociálják. Én a magam részéröl készségesen beismerem, hogy ezen kompozició interpretációja kevésbé egyértelmü és inkább vitatható mint az elözöleg bemutatottak esetében. Mattis Teutsch János saját utalásainak avagy bármi más korabeli utalásnak hiján azonban némi találgatásra vagyunk utalva. Ahhoz azonban aligha férhet kétség, hogy ezen kompoziciónak, éppúgy mint az azt megelözöen tárgyaltaknak, szimbolikus háttér tulajdonitható.

                                               C:\Users\miki\Desktop\MT Jona.300dpi.jpg

                     8. Jónás a viharban, 1918 (Linol 15 x 16)     9. Jónás a viharban, 1918 (Olaj/Karton 34 x 44)

Úgy vélem, hogy a fentiek példák alapján akkor is egyértelmüen bebizonyitottanak tekintö az, hogy Mattis Teutsch János az 1910-es évek végefelé alkotott festményeinek és metszeteinek legalábbis egy része szimbolikus jelentöséggel bir, ha megalkotójuk rájuk vonatkozó cimadásainak és utalásainak hiján találgatásokra vagyunk kényszerülve.

Éber Miklós / ebnic@sunrise.ch

2 Comments


    • Reply Cancel Reply
    • január 16, 2020

    When I initially left a comment I appear to have clicked on the -Notify me when new comments are added- checkbox and now each time a comment is added I get 4 emails with the same comment. There has to be a way you are able to remove me from that service? Kudos!

    • Reply Cancel Reply
    • január 16, 2020

    Buy Cheap Amoxil Propecia Perilla Cialis Buy Doxycycline In The Us Comprare Levitra Controindicazioni

Leave a Reply

Your email address will not be published

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>