accounting homework help assignment help websites plagiarism free research papers australian custom essay writing write personal essay

Switch Language

Éber Miklós: Franz Marc és az állatok emberhez hasonló ábrázolása a festészetben

Az embernek, a homo sapiensnek, valószínűleg veleszületett tulajdonsága az, hogy maga körül mindent, úgy valóságos mint képzeletbeli környezetét, önmagához hasonlítva ítéli meg. Már az antik költő, Xenophanes (i. e. 570 – 470) is kifejezte azt egyik költeményében, hogy az emberek isteneiket saját maguk képére alkotják meg. Persze, mi mást is tehetnének? Az emberi formában való ábrázolásnak avagy antropomorfizmusnak a vallások, az irodalom és képzőművészet területén is ez a tendencia a logikus gyökere.

Franz Marc „az állatok festője“. Ezt a kijelentést támasztják alá élete utolsó éveinek művei, valamint kijelentése saját munkásságának „animalizációjáról“.

A svájci Riehenben működő Beyeler Alapítvány 2016 szeptember 9. és 2017 január 22. között magas színvonalú kiállítást rendezett „Kandinsky, Marc & der Blaue Reiter“ címmel, Európa és az USA nagy múzeumaiból kölcsönzött főművek felsorakoztatásával. Franz Marc művészetét – összhangban a művész kijelentésével – panteisztikusnak nevezték. A panteizmus értelmében Isten egy a világmindenséggel és a természettel. Hívő emberek számára ez magától értetődő hittétel, de aligha járul hozzá Franz Marc festményeinek jobb megértéséhez.

Franz Marc 1910-es évek elején alkotott állatfestményeinek zöme egyértelműen antropomorfnak minősítendő, és csupán így válik valóban érthetővé.

Az antropomorfizmus két ellentétes megközelítést jelentett. Az egyik egy felülről való megközelítés, amelyik az emberiség feletti, láthatatlan és anyagtalan isten- és szellemvilágra vonatkozik, és annak „lakóit“ emberhez hasonlóan képzeli el, vagyis mintegy az emberhez lehúzza. A másik megközelítés a természet síkját veszi alapul, hogy lakóit, elsősorban az állatokat, mintegy a maga szintjére felemelje. Ennek alapján e két törekvés meglepően ható egyenlősítő szándékról tanúskodik.

Az irodalomban az állatvilág antropomorf ábrázolása hosszú tradícióra tekinthet vissza. Elég csak az e téren legjelentősebb szerzők neveit említeni. Elsőként az ókorban, az időszámítás előtti 6. században működött Aesopus állatmeséit, melyeket a 17. és 18. században Jean de la Fontaine és Gotthold Ephraim Lessing elevenítettek fel. Történelmi sorrendben következőként Apuleius (123- 170) eredetileg Metamorfózisok címet viselt és később Aranyszamár címen ismertté vált regénye említésre méltó, az újkorból pedig Johann Wolfgang von Goethe (Reineke róka), a Grimm fivérek (állatmesék), továbbá Carlo Collodi (Pinocchio), Rudyard Kipling (A dzsungel könyve), Felix Salten (Bambi, Perri) és végül, de nem utolsó sorban George Orwell (Az állatfarm). A festészetben azonban – az irodalmi művek illusztrációitól eltekintve – a keresés meddőnek bizonyul. Az egyetlen ezirányú jelentős kísérlet, Franz Marc munkássága, meglepő és figyelemre méltó módon ezen viszonylatban napjainkig felismeretlen és megértetlen maradt. A művészettörténet és műkritika legjobb tudomásom szerint egyáltalán nem tart számon antropomorf állatfestészetet, és az nem is volt téma számukra.

Az állatvilág emberihez hasonló antropomorf ábrázolása a festészetben az irodalomhoz képest sokáig váratott magára. Ez érthető is, ha belegondolunk a festészetnek az irodaloméhez képest lényegesen korlátozott szabadságába és lehetőségeibe.

Az irodalomban a cselekmény emberiesített szereplői tulajdonneveket kaphatnak, beszélni és cselekedni képesek, s ennek folytán egyéniséggel rendelkeznek. Ezzel szemben a festészetben egy világosan felismerhető, természethűen ábrázolt állat lényegében csak a kérdéses faj egy képviselője, anélkül, hogy saját egyéniséggel rendelkezne. Ebből arra lehet következtetni, hogy az antropomorf állatábrázolás kulcskérdése az individualitás. Vagyis egy hiteles antropomorf ábrázolhatóság és az ábrázolt állatok individualitása a sziámi ikrekéhez hasonlítható jelenség, és egymással szétválaszthatatlanul összefüggenek. Elengedhetetlen annak tudatosítása is, hogy az antropomorf ábrázolások mindig a fantázia termékei, ennélfogva természethű állatábrázolások és portréfestmények sohasem tekinthetők antropomorfnak.

Franz Marcnak az antropomorf ábrázolhatóság érdekében az ábrázolandó állatok eleve nem létező individualitását kizárólag a festészetben rendelkezésére álló eszközökkel – formákkal és színekkel – kellett létrehoznia. Egyfajta tagadással kellett arra utalnia, hogy az ábrázolt állatok nem névtelen tucatállatok, hanem egyéniségek. Ezt természetellenes színadásokkal, – pl. kék vagy sárga lovak, sárga tehén -, rendkívüli testtartásokkal és mély benyomást keltő, szuggesztív tekintetekkel érte el.

Sokatmondó ezzel kapcsolatban az, amit Paul Klee, a barát és festőkolléga, Franz Marc 1916-ban bekövetkezett világháborúbeli halálát követően naplójába feljegyzett: „Az állatokhoz emberileg vonzódik. Felemeli magához őket.“ Ez pedig teljesen annak felel meg, ahogyan én az antropomorfizációt értem és fent értelmeztem is. Érdekes továbbá az is, amit a költőnő Else Lasker-Schüler, a Sturm-Galéria és folyóirat alapítójának, Herwarth Waldennek felesége és Franz Marc jó barátja, egy róla szóló nekrológban írt: „Ő volt az, aki az állatokat még beszélni hallotta, és aki meg nem értett lelkeiket megdicsőítette.“ Ez is összhangban áll avval, ahogyan én Franz Marc antropomorf ábrázolási stílusát megítélem.

Franz Marc nem csupán állatképeket akart festeni az orfikus expresszionizmus stílusában és egy Delaunayra visszavezethető, a szivárvány spektrumszíneire felépülő színpaletta alkalmazásával. Sokkal inkább – akkor is, hogyha ezt szó szerint valószínűleg nem juttatta kifejezésre – eltökélten és alapos megfontolás alapján festett éppen állatokat. Egy feleségéhez, Máriához intézett levelében írta, hogy „Bennem sohasem él az a törekvés, hogy az állatokat úgy fessem, ahogyan én magam látom őket, hanem úgy, mint amilyenek…“

Van egy eddig még nem említett szempont is annak megértéséhez, hogy az antropomorf állatábrázolás a festészetben miért váratott oly sokáig magára. Az ok valószínűleg abban rejlik, hogy az individualitás megjelenítése csak az expresszionizmus stíluseszközeivel vált megoldhatóvá. Az expresszionizmus pedig csak a 20. század legeleje táján vált kiforrottá, lehetővé téve az állatok antropomorf ábrázolását. Tekintettel arra, hogy az expresszionizmus is – mint minden izmus – átmeneti és mulandó művészeti irányzat volt, valamelyest érthetővé válik az is, hogy Franz Marcnak és antropomorf állatábrázolásának miért nem, vagy csak alig akadtak követői (eltekintve attól, hogy zsenialitásával nagyon magasra helyezte a mércét). Munkássága ennélfogva egy tovább nem fokozható és folytatható fejlődési folyamat beteljesülése.

Franz Marc 1911 és 1914 között festett állatfestményeinek antropomorf jellegét jól mutatják az alant példaként reprodukált képek.

C:\Users\miki\Desktop\Franz Marc\imagesQRDHPOQT.jpg

1. Kék ló tájban

 

C:\Users\miki\Desktop\Franz Marc\tiger.jpg

2. Tigris

  C:\Users\miki\Desktop\Franz Marc\Unbenannt.png

                                                                                  3. Macskacsalád

Az 1. és 2. ábrákon látható “Kék ló tájban” és “Tigris” jellegzetes példái a színadással, testtartással és szuggesztív tekintet révén elért individualizációnak. A 3. ábra három macskát ábrázoló jelenete meglátásom szerint úgy értelmezhető, mint a két háttérben ábrázolt macskaszülő reakciója az előtérben látható csemetéjük provokatív viselkedésének láttán. Mindhárom állat testtartása, tekintete és arckifejezése egyértelműen antropomorf jellegű.

C:\Users\miki\Desktop\Franz Marc\the-wolves-balkan-war-1913.jpg

                                                            4. A farkasok – Balkán háború 1913

Egyértelműen és minden kétséget kizáróan antropomorf jellegű a 4. ábraként reprodukált festmény. Marc ezirányú szándéka már a címadásából is világosan kiderül. A háború kegyetlenségeit kívánta szimbolizálni. A fentiek, s a 3. és 4. ábrákon reprodukált festmények alapján nyilvánvaló, hogy azok esetében az antropomorf jelző a panteistáénál lényegesen helyénvalóbb és találóbb.

Éber Miklós / ebnic@sunrise.ch

2 Comments


    • Reply Cancel Reply
    • január 19, 2020

    Generic Viagra Accept Paypal 215 Cialis Cialis Por Internet Sildenafil Gр с–рўв˜nstig Online Kaufen Propecia Ganadores

    • Reply Cancel Reply
    • január 19, 2020

    Buy Prednisone 20mg Order Synthroid No Prescription The Canadian Medstore No Percription Cialis Levitra Acquisto On Line Mail Order Doxycycline

Leave a Reply

Your email address will not be published

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>