i will do your homework writing on paper history papers statistics essay writing service freelance writing agency

Switch Language

Éber Miklós: Hírnév és halhatatlanság – Mattis Teutsch János antropomorf faábrázolásai

Annak egyértelműen elismert feltétele, hogy egy tudós avagy művész felvételt nyerjen a halhatalanok Parnasszusára az, hogy alapvetően újat hozzon létre, ismerjen fel. A tudomány – főképpen a természettudományok – berkeiben az ilyesmi viszonylag könnyen felismerhető és visszatekintve vitathatalan, de volt arra is példa, hogy – mint Galileo Galilei esetében – a felismerés életveszélyesnek bizonyult. Az egyéb tudományok esetében – akkor is, ha egyetemi fakultásokkal és tanszékekkel szentesítettek – a helyzet korántsem olyan egyértelmű. Az idő már számtalan korábban jelentősnek tekintett felismerésen ejtett halálos sebeket, és vitte őket olykor teljes elfeledésre.

A művészetek esetében a helyzet e téren alapvető módon eltérő, mert megítélésükhöz – ellentétben a tudományokkal – nincsenek objektív kritériumok. A történelem és a politika területén még inkább ez a helyzet. A főszereplők halhatatlansága nagyon múlandó. A világ városainak utcái, terei, intézményei, általában elmúlt idők vezetőinek, tudósainak avagy művészeinek neveit viselik. A vezetők esetében ez olykor gyakori változásoknak van kitéve. Van még, aki emlékszik Budapesten a Vilmos császár, Károly király, Horthy Miklós, Hitler, Mussolini avagy Sztálin elnevezésű utakra és terekre? E tekintetben a svájci konföderáció, ahol élő személyekről utcát vagy teret soha el nem neveznek, példaképnek tekinthető. Ehhez ott még egy másik íratlan szabály is nagymértékben hozzájárult: az, hogy a politikusok szerepe nem az uralkodás, hanem a nép szolgálata. Svájcban karizmatikus személyek megválasztási esélye csúcspozíciókra rendkívül csekély.

A képzőművészetek területén az új felfedezések esélyei lényegesen korlátozottabbak, mint a tudományokban, ahol azok – nem utolsósorban a természettudományos és technikai fejlődésnek tulajdoníthatóan – szinte korlátlannak és határtalannak tűnnek. A képzőművészeti alkotások témakörei lényegében nem mások, mint az emberiség és annak különféle viszonylatai – beleértve a történelmet, vallást, érzelmeket, szenvedélyeket és tevékenységeket -, valamint a természet, vagyis a táj, valamint a növény- és az állatvilág. Ezen belül a többé-kevésbé természethű ábrázoláson túlmenő lehetőségek száma eléggé korlátozott, és főképpen a különböző izmusokra terjed. Ezek egyike volt az expresszionizmus, melynek viszonylag rövid idejű virágzása kb. 1890 és 1920 közöttre tehető. Annak keretei között és eszközeivel hozta létre két festő a 20. század elején egyrészt az állatvilág különböző képviselőinek – Franz Marc -. másrészt a fáknak – Hans Mattis Teutsch – az antropomorf ábrázolását. Mialatt az állatvilág antropomor fábrázolása az irodalomban már több ezer éves tradícióra tekinthet vissza (Aesopus, Apuleius, J. W. Goethe, Grimm testvérek, Lafontaine, Rudyard Kipling, Felix Salten, George Orwell), addig festészetben abszolút nóvum volt, amikor a 20. század elején először megvalósult.

A fák antropomorf ábrázolása pedig – legjobb tudomásom szerint egészen napjainkig – még az irodalom számára sem vált téma tárgyává. Ehhez hozzátehető még az is, hogy a festészetre vonatkozólag az antropomorf ábrázolás úgy az állatvilág mint a fák esetben mindmáig csupán fel nem ismert, azaz rejtve maradt módon valósult meg, mivel a korabeli vagy akár azt követő felismerés az elmúlt kerek száz esztendő során úgy a műkritika és a művészettörténészek, mint a közönség részéről teljességgel elmaradt, és még egy kerek évszázaddal e művek létrejöttét követően is várat magára.

Meglepő módon úgy tűnik, hogy ez a feladat végülis rám, egy u.n. amatőrre hárul. Ebből napnál világosabban tűnik, hogy nézni és látni bár elvileg egymással szorosan összefüggő fogalmak,  koránt sem mindig és szükségszerűen egymás következményei.

Franz Marc antropomorf állatainak esetében esetleg még valahogyan vitatható az antropomorfia felismerhetősége, ámbár festményeinek figyelmes és elfogulatlan nézői számára a színekből, tekintetekből és pózokból az valóban szembeötlő. Mattis Teutsch János e témába vágó és sok évtizede folytonosan több jelentős múzeum állandó kiállításán látható képeinek esetében azonban valóban elgondolkodtató, sőt aggodalomra is okot ad, hogy azok egyértelmű antropomorf jellege és mondanivalója felismeretlen maradt.

E tekintetben nyilván fontos szerepet játszik az emberiség és az állatvilág tagjainak, elsősorban az emlősállatoknak, a növényvilághoz képest sokkal közelibb genetikai rokonsága is, amely mindenekelőtt a mobilitás és a fajfenntartás tekintetében sok hasonlatosságot mutat. Alapvetően távolabbiak és csekélyebbek e tekintetben az emberiség és a fák között fennálló hasonlatosságok, tekintettel ez utóbbiak helyhez kötöttségére, és a szexuális, létfenntartási, szaporodási elveire. Mattis Teutsch János antropomorf faábrázolásai tehát még Franz Marc újnak és zseniálisnak tekinthető állatábrázolásaihoz képest is lényegesen meglepőbbek, és még azoknál is sokkalta invenciózusabbak. Joggal állítható, hogy Mattis Teutsch János antropomorf faábrázolásai radikálisan új festői nyelvet jelentenek, ráadásul teljesen új keretek között. Szintén jelentős újítóknak tekinthető festőelődei, mint például Cézanne, Degas, Delaunay, Gaugin, van Gogh, Klimt, Matisse, Modigliani, Pissarro vagy Utrillo – teljességre való igény nélkül – tematikus tekintetben ugyanis az addig szokványos keretek között maradtak. Mattis Teusch János antropomorf faábrázolásai megítélésem szerint egészen új keretek között lejátszódottaknak tekinthetők.

 

                                                                                                                  Példák

 

                                                                           C:\Users\miki\Desktop\Franz Marc\Unbenannt.png

                                                                Franz Marc: Macskacsalád, 1913, Olaj / vászon, 45 x 64 cm

                                                                        C:\Users\miki\Documents\@Alter_Desktop\Mattis Teutsch Collection - Kopie\57..jpg

                                                                    Hans Mattis Teutsch: Jubiláló faalak, ca. 1917

                                                                 Olaj / Karton, 50 x 60 cm

                                                                     C:\Users\miki\Desktop\MTJ Liebepaar.jpg

                                                                      Hans Mattis Teutsch: Szerelmespár, ca. 1917

                                                                     Olaj / Karton, 34 x 45 cm

                                                                  C:\Users\miki\Documents\Scan.jpg

                                                                    Hans Mattis Teutsch: Barátnők, ca. 1917

                                                              Olaj / Karton, 40 x 49 cm

ÉberMiklós / ebnic@sunrise.ch

2 Comments


    • Reply Cancel Reply
    • január 19, 2020

    Viagra Kaufen Europa Stendra Can I Purchase Spironolactone By Paypal Payment Cialis Viagra Montreal Keflex Without Prescription Pyridium Online No Prescription Needed

    • Reply Cancel Reply
    • január 19, 2020

    China Syntroid Kamagra To Buy Viagra Per Prestazione cialis generic Levitra 40mg Bulk Prices Cheapest Fastest Canadian Pharmacy Amoxicilina On Sale

Leave a Reply

Your email address will not be published

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>