narrative essay for college original essays written from scratch online student assignment help affordable research paper writer english essays for o level

Switch Language

Éber Miklós: Mattis Teutsch János a fák festője

 

Kerek száz évvel ezelőtt Franz Marc és Mattis Teutsch János – két tematikailag előd és utód nélküli festő – voltak azok, akik elsőként megoldották az állatok és a fák antropomorfisztikus ábrázolásának problémáját.

Mattis Teutsch János a klasszikus modernizmus, közelebbről az orphikus azaz zenei expresszionizmus nemzetközi rangú művészei köréből ha nem is az elfeledett, de bizonyára a nem érdemszerűen méltatottak közé tartozik. E műfajba sorolható munkái kimagaslóak és egyedülállóak. E tanulmány csupán művészetének ezidáig meglepő módon meg nem értett és tudomásul nem vett részterületére, az antropomorf faábrázolására hívja fel a figyelmet. Franz Marc néhány esztendővel Mattis Teutsch antropomorf faábrázolásainál korábban létrejött, de idág hasonlóképpen fel nem ismert antropomorf állatábrázolásai egy másik tanulmányom tárgyát képezik. A két festő között fennálló tematikai és eszmei rokonság okát illetve annak magyarázatát én az antropomorfizmus mellett az expresszionizmusban látom. Elsősorban az volt az, mely eszközeivel úgy az állatvilág mint a fák antropomorf festői ábrázolását lehetővé tette. Ezen túlmenően azonban a különbségek az állatvilág és a fák antropomorf festészeti ábrázolása között rendkívül jelentősek. Franz Marc-kal foglalkozó írásomban kifejtettem, hogy az antropomorf állatábrázolás az irodalomban hosszú, már az ókorból eredő tradícióra tekinthet vissza, míg efféléről a fák esetében nem beszélhetünk.

Franz Marc-kal foglalkozó írásomban rámutattam arra, hogy az állatvilág antropomorf ábrázolhatóságának kulcskérdése az individualitásban rejlik, abban, hogy a festő az általa ábrázolt állatokat szín és formaadásával, valamint testtartásuk és tekinteteik révén individualitással ruházza fel, és képének nézőjével szemben ezáltal kifejezésre juttatja, eléri azt, hogy az azokban ne közönséges tucatállatokat, hanem emberi egyedekhez hasonlítható egyéniségeket lásson.

Egy figyelemreméltó elvi különbség Franz Marc antropomorf állatábrázolásai és Mattis Teutsch János antropomorf faábrázolásai között, hogy Marc állatfestményein minden stilizálás és természetellenes színadás dacára mindig egyértelműen felismerhető az ábrázolt állatok fajbeli hovatartozása. Mattis Teutsch absztrahált antropomorf faábrázolásainak esetében azonban lehetetlen megállapítani, hogy azok tölgy- bükk- kőris- avagy fűzfák-e? Vagyis mi, képeinek nézői hajlamosak vagyunk elhinni neki azt, hogy egy képzeletbeli emberi lény faalakban úgy nézhet ki, ahogy ő vetíti a szemeink elé.

Jelen írásom tulajdonképpeni tárgya tehát Mattis Teutsch János ezidáig fel és el nem ismert antropomorf faábrázolásai. Vajon mi okból fogok az antropomorfizmus általános jellegű megvitatásánál valamint az állatvilág emberi formában való irodalmi és festészeti ábrázolásánál elidőzni? Mivégre fáradozom azon, hogy bizonyítékát szolgáltathassam Franz Marc állatábrázolásai ezidáig sem fel- sem pedig el nem ismert antropomorf jellegének? Azért, mert szükségét érzem annak, hogy Mattis Teutsch munkássága szellemi és történelmi gyökereit feltárjam.

Míg az állatvilág tagjainak antropomorf ábrázolása az irodalomban szinte játszi könnyűségűnek tűnik, a festészetben még a növényvilágéhoz képest is rendkívül nehéz és problematikus. Ennek magyarázata nyilván abban rejlik, hogy az állatok antropomorf ábrázolása a festő számára lényegesen kevesebb szabadsággal jár mint a növényeké. Ezen problematikának és különbségnek jó példáját szolgáltatja Franz Marc és Mattis Teutsch János antropomorf jellegű műveinek összehasonlítása. Ez az oka annak, hogy az antropomorf ábrázolásmód Mattis Teutsch faábrázolásainak eseteiben könnyebben észlelhető és nyilvánvalóbb, mint Franz Marc állatábrázolásaiéban. Ettől függetlenül, ezidáig még mindkettőjükkel kapcsolatban hiányzik az erre vonatkozó világos felismerés, és széleskörű elismerés.

Az antropomorfizmus

Xenophanes (i. e. 570 – 470) egyik költeményében megjegyezte, hogy az emberek isteneiket saját magukról alakított képzeteik alapján alkotják meg, amihez hozzá lehetne fűzni, hogy mi mást is tehetnének?

Úgyszólván minden reánk maradt jel arra utal, hogy az emberiség kezdetei óta erős hajlamot mutatott az antropomorfizmus, azaz az emberszerű ábrázolás iránt. Ez a nem emberi lények emberi képzeletbeli megjelenítésében és magatartásában nyert kifejezést. A vallások és mitológiák kereteiben az istenségek és még a démonok is többnyire emberi vonások hordozói voltak. Példája ennek még az ábrahámi teremtő Isten is, aki az Ótestamentumban gyakorta emberi tulajdonságokkal és érzelmekkel – mint elégedettség, féltékenység, sajnálat, harag – felruházottan szerepel.

Az antropomorfizmus eredetétől fogva két különböző és egymással szembenálló irányzatot vagy szintet hordozott magában. Az emberiség feletti, láthatatlan és anyagtalan isten- és szellemvilággal kapcsolatban a törekvés arra irányult, hogy annak lakóit az emberhez hasonlóvá tegye, és mintegy levonja magához. Az evilági természettel és az állatvilággal kapcsolatban viszont a tendencia az állatok emberhez való hasonlatosságának az elképzelésére, átszellemítésükre és felemelésükre irányult.

Szellemi tekintetben az antropomorfizmusnak két különböző gyökere lehet: fantázia avagy tudatlanság, érzelmi szempontból pedig egyrészt tisztelet és imádat, másrészt félelem, melyeknek többnyire áldozati adományok útján adtak kifejezést.

Az antropomorfizmus azáltal nyilvánult meg, hogy az emberiség egyrészt istenek és démonok – nagyhatalmú földöntúli lények – sokaságát gondolta el, tisztelte, imádta vagy félte, másrészt az állatvilág különböző képviselőit képzeletben emberi, sőt olykor emberfeletti tulajdonságokkal ruházta fel.

Az ókori görög és római mitológia mindmág jól ismert isteneit és istennőit a korabeli művészet gyakran és szorgalmasan ábrázolta. Az újkorban a zsidóságból származó katolikus kereszténység felhagyott az ábrázolás tilalmával, és nem csupán a Szentháromságot, Szent családot, az apostolokat és az egyre növekvő számú szentek seregét hozta létre, de még a „Mindenható“ képi ábrázolásától sem riadt vissza.

Az állatokra ruházott antropomorf képmás nem is annyira meglepő, ha figyelembe vesszük a tudomány felismerését, miszerint korunk emberisége, a homo sapiens és az u.n. emberszabású majmok – csimpánz, gorilla és orang-után – genetikailag 98 százalékban megegyeznek, azaz rokonok egymással.

A művészetek, nevezetesen az irodalom, festészet és szobrászat számára az antropomorf istenségek, szentek és démonok ábrázolása a különböző kultúrák kezdeteitől fogva egészen a jelenig fontos, sőt bizonyos korok során domináns szerepet is játszott.

Az antropomorf állatábrázolás irodalmi és festészeti témájára vonatkozólag utalok a Franz Marc, az állatok festője című írásomra.

A fák antropomorf ábrázolása

Franz Marc 1911 és 1914 között alkotott antropomorf állatfestményeit hamarosan követően, esetleg azok hatása alatt, vagy akár attól függetlenül, a jelek szerint Mattis Teutsch János feltette magának azt a logikai szempontból szinte elkerülhetetlen kérdést, hogy mi az a témakör mely az istenségeken és az állatokon kívül antropomorf stílusban ábrázolható?

Nyilván csak élőlények kerülhetnek szóba, és ennek alapján nem volt már nehéz eldönteni azt, hogy az egyetlen lehetőséget a növényvilág és azon belül mindenekelőtt a fák jelentették. A felismerés majd megvalósítás Mattis Teutsch János egyedülálló érdeme és kimagasló művészettörténeti teljesítménye.

Mattis Teutsch János 1884-ben született, azaz közel ugyanolyan idős volt, mit Franz Marc (*1880). Az 1910-es évek vége táján részben ugyanazon körökben mozgott mint néhány esztendővel korábban Franz Marc. Hozzá hasonlóan Herwarth Walden berlini „Der Sturm“-jával is kapcsolatban állott. Azt azonban nem tudjuk, hogy Marc háborús szolgálatát és 1916-ban bekövetkezett halálát megelőzően találkoztak-e egymással. A Der Sturm 1918 júniusi füzete közölte Mattis Teutsch egyik linóleummetszetét, és a folyóirat kiállítóhelysége 1918 júliusában helyt adott egyéni gyűjteményes kiállításának is. Ugyanott 1921-ben először Paul Kleevel közösen, majd Archichipenko, Chagall, és Nell Walden társaságában kerültek művei kiállításra. A Marc és Mattis Teutsch között fennállott nyilvánvaló szellemi rokonság azonban egyértelműen megnyilvánult abban, hogy antropomorf expresszionista festményeikhez mindketten a hozzájuk hasonló korú Robert Delauney (*1885) által kezdeményezett, a szivárvány spektrálszínein alapuló színpalettát használtak.

Az, hogy Mattis Teutsch a fák ábrázolására jutott, aligha tulajdonítható a véletlen művének. A választásban visszaköszöntek erdélyi hazájának erdőkkel borított vidéke, és a szülővárosának, az annak idején még Magyarországhoz tartozó Brassónak iparmüvészeti iskoláján folytatott fametszői tanulmányai.

A fák a Föld természeti világának legnagyobb és leghosszabb éltű élőlényei. Egyes példányaik 110 méter magasságot, 7 méteres törzsátmérőt (ami 22 méter kerülettel egyenlő) és ezer éves életkort is képesek elérni. A fák és az erdők nélkülözhetetlenek az emberiség túlélése szempontjából. A fák lombozata magához köti a levegő széndioxid szennyeződését. S a Föld fosszilis energiakészletének nagy része – a szén és a tüzelőfa – a fáknak köszönhető. Régebben túlnyomóan, de még mai s jelentős mértékben a fák adják a házak, hajók és bútorok anyagát. A fáknak úgyszólván csak pozitív tulajdonságaik és hatásaik vannak. A hangszerek jelentős része a tőlük származó alapanyagnak köszönheti varázslatos hangját, s a könyvek, iratok és sajtótermékek papírja is jórészt belőlük készül.

A fák fenntartás nélkül becsülendő, de passzív tulajdonságaiban rejlik antropomorf ábrázolhatóságuk problématikája. Velük kapcsolatban ugyanis látható tevékenységről és az érdeklödést felkelteni képes konfliktusanyagról sem beszélhetünk. Lev Tolsztoj Anna Karenina című híres regényének kezdőmondata szerint „Minden boldog család egymáshoz hasonló, azonban minden boldogtalan család a maga módján boldogtalan“ Ez a megállapítás, azaz, hogy a békesség és a harmónia a konfliktushoz képest érdektelenebbek, nyilván általános érvényű, és a festészetre is kiterjeszthető.

Mattis Teutsch antropomorf faábrázolásaival ezen az akadályon azáltal volt képes túllépni, hogy a stilizáció és az expresszionizmus eszközeinek segítségével lehetővé tette a fák antropomorf jellegű individualizását. Ujjongó és lelkes állapotban, vagy egymáshoz harmonikus, barátságos, sőt szerelmi viszonyban ábrázolta őket, és képes volt arra, hogy ezt közérthető módon kifejezésre juttassa.

Á fák az állatokhoz hasonlóan organikus élőlények, és az állatvilág tagjaihoz hasonlóan megtermékenyítésből jönnek létre, növekednek, szaporodnak és végül elmúlnak. Sok tekintetben mégis alapvetően különböznek az állatoktól. Helyhez kötöttek, némák, csupán a talajból és a levegőből táplálkoznak, és a szexuális aktust nem ismerik.

Mattis Teutsch János volta z első festő, aki a fákat konzekvensen és ismételten emberhez hasonlíthatóan, azaz antropomorf módon ábrázolta. Fák többé kevésbé élethű ábrázolásban már 1908 körül megjelentek Mattis Teutsch János festészetében, és már kezdettől fogva magukon viselték az ő könnyen felismerhető lírai stílusát. Ebben önmagában még nincs semmi rendkívüli. Még akkor sem, ha az itt reprodukált Facsoport (1. ábra) és Virágzó gyümölcsfa (2. ábra) a szakma legnagyobbjainak műveivel is kiállja az összehasonlítást. Gondolok például Vincent van Gogh Virágzó barackfa című, néhány évtizeddel korábban alkotott varázslatos festményére (3. ábra).

C:\Users\miki\Desktop\Mattis Teutsch Collection\55..jpg1. Facsoport, 1917 (olaj / karton 70 x 80 cm)
C:\Users\miki\Desktop\Mattis Teutsch Collection\28..jpg

 2. Virágzó gyümölcsfa, ca. 1916

(olaj/ karton 36 x 29 cm)

3. Van Gogh: Virágzó barackfa, 1888

(olaj / vászon 60 x 73 cm)

Mattis Teutsch az 1918-as év elején kezdte el az antropomorf fák sorozatát. Művei első kiállításának fényképén, Kassák Lajos MA című folyóiratának helységében, Budapesten, 1917 végén, valamint az ezen alkalomból közzétett 10 linóleummetszetet tartalmazó mappában még nyomát sem találjuk antropomorf fa-ábrázolásnak. Az első két antropomorfként interpretálható linoleummetszet a MA 1918. áprilisában és júliusában megjelent számaiban került közzétételre. (4. és 5. ábra). A további négy linóleummetszet esetében sajnos nem ismert, hogy mikor és hol kerültek közzétételre avagy kiállításra. Mindegyik a festő hagytékából származik, és valószínűleg szintén 1918-ra datálhatók.

C:\Users\miki\Desktop\MT Schnitte 2016\53. Komposition 125 x 155.jpg

 4. Linóleummetszet, MA III.3.

C:\Users\miki\Desktop\59. Komposition 143 x 141.jpg

 5. Linóleummetszet, MA III.7.

C:\Users\miki\Desktop\MT Schnitte 2016\51. Landschaft 114 x 111.jpg

6. Linóleummetszet, 1918

C:\Users\miki\Desktop\52. Landschaft 141 x 162.jpg

7. Linóleummetszet, 1918

 

 

Az itt reprodukált linóleummetszetek emberi viszonyok és találkozások szimbolizált ábrázolásaként értelmezhetők. Mattis Teutsch Jánosnak ezen metszeteihez egészen egyéni, líraisága dacára is rendkívül tömör és nagy kifejezőerejű formanyelvet alakított ki.

Mattis Teutsch János tevékenységére az 1910-es és 20-as évek során jellenző volt, hogy témáit és kompozicióit többnyire metszetek és festmények formájában egyaránt kivitelezte, és mindkét esetben gyakorta még különböző méretekben is.

                                    C:\Users\miki\Desktop\MT Schnitte 2016\55. Landschaft m. Baum 145 x 155.jpg           C:\Users\miki\Desktop\MT Schnitte 2016\64. Komposition 198 x 122.jpg

                                                 8. Linóleummetszet, 1918                                        9. Linóleummetszet, 1918

Mattis Teutsch János antropomorf faalakokat tartalmazó olajfestményeinek – valamint metszeteinek – létrejötte viszonylag rövid, két-három éves, 1917 és 1919 közé eső korszakra tehető, ami érdekes módon szinte azonos időtartamú Franz Marc antropomorf állatfestményeinek idejével (1910 és 1914 között). Marc ezirányú tevékenységének, mint tudott, háborús szolgálata és halála vetett véget. Mattis Teutsch esetében ilyen ok nem volt. Mattis Teutschnál okként és magyarázatként inkább a kritika és a közönség elmaradó pozitív reakciójára kell gondolnunk. Különösképpen, ha meggondoljuk, hogy az lényegében mindmáig várat magára.

Valóban nem csak meglepő, hanem aggasztó is, hogy sem a művészetkritika, sem a közönség nem voltak képesek Mattis Teutsch János antropomorf faábrázolásainak jelentőségét és forradalmi jellegű újszerüségét felismerni.

Az eddig megjelent összesen hat Mattis Teutsch monográfiában és számos kiállítási katalógusban sajnálatos módon még a legcsekélyebb sincs antropomnorfizációra, vagy magára a fogalomra. Az illető festmények ismételten semmitmondó „Táj“ címmel szerepelnek, esetleg egy színre vagy árnyalatra vonatkozó kiegészítő jelzővel. Ki tudná megmondani, hogy ennek oka inkább a szerzők részleges vakságában keresendő-e, vagy annak az aggálynak tulajdonítható, ami az elhalt művészek cím nélküli hátrahagyott műveinek névadását illeti? E festmények talán arra vártak, hogy a problémát a hivatásos műértő híján és helyett egy amateur tegye szóvá? Annak idején, a kellő, és a művész által bizonyára el is várt elismerés elmaradása folytán talán Mattis Teutsch számára sem volt világos festményeinek müvészettörténeti jelentösége. Minden esetre úgy vélem, hogy a közismert latin közmondásnak, a „nomen est omen“-nek az érvényessége a festményekre is áll.

Talán első biztató jelként értelmezhető, hogy az 1998-ban Magyarországon megjelent Mattis Teutsch monográfia szerzője, Majoros Valéria, legalább az itt alant reprodukált festményt Kora tavasz címmel tette közzé, melyet én legalábbis részben átvettem tőle. A többi festmény esetében (14. 16. és 17. ábrák) viszont megengedtem magamnak, hogy azokat tematikailag hozzájuk illőnek tűnő címekkel lássam el.

C:\Users\miki\Desktop\Mattis Teutsch Collection\56..jpg

                                  10. Örvendetes találkozás, 1916 – 17 (olaj / karton, 40 x 49 cm)

  C:\Users\miki\Desktop\MT Frühsommer 200dpi.jpg

11. Kora tavasz – férfi és serdülő korú kísérője üdvözlik a táncoló lányokat, 1917- 18 (olaj/ karton, 50 x 60 cm)

C:\Users\miki\Desktop\MT Freundinnen.300dpi.jpg

                                                  12. Barátnők, 1917 – 18 (olaj / karton, 40 x 49 cm)

C:\Users\miki\Desktop\MT Liebespaar.600dpi.jpg

                                                   13. Szerelmespár 1917 – 18 (olaj / karton 34 x 45 cm)

Már az antropomorf fákat ábrázoló festmények itt bemutatott néhány példájából is kivehető, hogy e művek uralkodó témája a szeretet és a barátság, ami a fák jellegét figyelembe véve szinte az egyedüli velük összhangban lévő érzelemnek tekinthető. Ennek felismerésével és számos meggyőző formában és változatban megvalósított bravúros ábrázolásával Mattis Teutsch kiérdemelte legnagyobb fokú csodálatunkat, elismerésünket sőt még hálánkat is. Külön emlitést érdemel ezzel összefüggésben az a zseniálisnak minősíthető és a művészettörténészek valamint a műkritika által ezidáig szintén fel nem ismert körülmény, ahogy Mattis Teutsch a fatörzseken alkalmazott színkód segítségével kifejezésre juttatja az azok által képviselt szimbolikusan ábrázolt egyének nemét és életkorát. A világos ibolyaszín jelképezi a fiatal, a sötétebb ibolyaszín az idősebb nőnemű egyéneket. A férfinemet jellemző szín a zöld, mely szintén egy világos és egy sötét változatban kerül alkalmazásra. A jelek szerint azonban ez a zöld – a 13. ábra szerelmes férfijének esetében – rózsaszínre váltott, ami nézetem szerint utalásként értelmezhető annak eksztatikus kedélyállapotára. Ennek alapján indokolt egyfajta kettős szimbolikáról szólni, mely egyrészt az antropomorf faalakok gesztusaiban és egymáshoz való viszonyában, másrészt pedig a fatörzsek színeiben jut kifejezésre, ami felett még maga Lev Tolsztoj is elcsodálkozhatott volna.

Végül, de nem utolsó sorban, kifejezésre szeretném juttatni magyarázataimat illetve feltevéseimet arról, hogy miért maradt el ezidáig zsenialitásuk, egyedüliségük és kimagasló művészettörténeti jelentőségük dacára Mattis Teutsch János antropomorf faábrázolásainak elismerése? Nézetem szerint ennek oka jelentős mértékben a NACIONALIZMUSban keresendő!

Az a festő, grafikus, faszobrász, költő és művészetideológus, akit Mattis Teutsch János néven ismerünk, egy Mátis János nevezetű magyar szabósegédnek – aki már fia világra jövetele előtt meghalt – és egy Josefin Schneider nevű erdélyi-szász asszonynak fiaként született, a Habsburg Monarchia magyar királyságához tartozó erdélyi Brassóban – németül Kronstadt -, mely az első világháborút, illetve a Trianoni békeszerződést követően Románia része lett.

Elözvegyült anyja hamarosan férjhez ment az ottani erdélyi-szász kisebbséghez tartozó Teutsch Károly Frigyes nevű vágóhídi alkalmazotthoz, aki ennek folytán a fiú nevelőapja lett, ami abban is kifejezést nyert, hogy a keresztségénél Mátis János Frigyes néven lett bejegyezve.

A brassói faipari szakiskolában Teutsch Jánosként szerepelt, és neve 20 éves korában, 1904-ben, nevelőapja vezetéknevének hivatalos felvételével Máttis-Teutsch János Frigyes lett, amelyet ebben a formában aligha használt. Ezzel kapcsolatban nem világos, hogy honnan ered az egtyszer csak felbukkanó kettős „t“: szándékosan, vagy tévedés folytán jött-e létre? Budapesten 1901 és 1902 között folytatott tanulmányai idején Mátisz Teutsch Jánosnak, majd azt követőleg Münchenben 1902 és 1905 között tanulmányai során Johann Teutsch-nak nevezte magát. Feltehetőleg valamikor 1908 táján tért át családnevének kötőjel és ékezet nélküli, Mattis Teutsch formában való használatára. Ifjúkorában azonban összesen hat különböző néven szerepelt, ami aligha hathatott erösítőleg identitástudatára. Ehhez járul még az is, hogy egyrészt családi helyzetére, majd azt követőleg – 1919 után – a politikai helyzetre való tekintettel, sohasem érezhette magát a szóba jöhetö három – magyar, német vagy román – nemzetiség egyikéhez sem valójában odatartozónak, és azok egyike sem tekintette őt magáénak, és nem is támogatta.

Kisgyermekkorának nyelve – anyanyelve – a német volt. Azzal összhangban később költeményeités müvészetelméleti tanulmányait is németül írta. A magyar nyelvet csak tizenéves, középiskolás korában sajátította el.

A fentiek alapján feltehető, hogy hazátlannak és valójában sehová sem tartozónak érezhette magát, ami nyomasztóan hatott önbizalmára. Ez egy csapásra megváltozott, amikor Kassák Lajos 1917-ben a MA című, akkor ujonnan indult irodalmi és képzőművészeti folyóiratában az ő alkotásait – metszeteit és festményeit – mutatta be a leggyakrabban, és a galériájának programját is az ő kiállításával indította. Ez Mattis Teutsch János inspirációjának és alkotókedvének szárnyakat adott. Kassák éleslátása és bátorsága híján Mattis Teutsch nevét talán nem is ismernénk, és életműve sem jött volna létre.

Végezetül, az antropomorf szimbolika eddigi – azaz kerek száz éves – fel nem ismertségében az alkotó részéről elmaradott – témáikra kellö képpen utaló – címadásnak is szerepe lehetett. S nem okvetlenül feltételezhető és elvárható, hogy a nagyközönség, vagy akár a szakemberek maguktól megfejtsék, feismerjék egy új művészeti stílus mondanivalóját, újszerű szimbolizmusát. Talán szabad és jogosult bízni abban, hogy a helyzet nem végleges, hanem helyesbíthető, és ahhoz e tanulmány is hozzájárul.

Éber Miklós – ebnic@sunrise.ch

23 Comments


  • Well I sincerely liked studying it. This subject provided by you is very useful for proper planning. Also visit my site :: http://canopycbd.net/

    • Reply Cancel Reply
    • december 28, 2019

    Hello, this weekend is fastidious designed for me, since this point in time i am reading this great educational article here at my home. Feel free to visit my web site; cat hat

    • Reply Cancel Reply
    • december 28, 2019

    You have mentioned very interesting details! ps nice internet site. my web-site :: cat hat

    • Reply Cancel Reply
    • december 28, 2019

    There is evidently a bundle to identify about this. I assume you made various good points in features also. Also visit my web site ... cat hat

    • Reply Cancel Reply
    • január 15, 2020

    Robaxin Can Amoxicillin Cause Loss Of Appetite cialis Discount Generic Amoxicilina Internet Website Free Shipping Buy Prevacid Solutab

  • I like the valuable info you provide in your articles. I'll bookmark your weblog and test once more right here regularly. I am quite certain I'll be informed many new stuff proper right here! Good luck for the next! my website Ultra Gro CBD

  • Real wonderful information can be found on website. My webpage :: http://wonderblendcbd.net/

  • My coder is trying to convince me to move to .net from PHP. I have always disliked the idea because of the expenses. But he's tryiong none the less. I've been using WordPress on a variety of websites for about a year and am concerned about switching to another platform. I have heard excellent things about blogengine.net. Is there a way I can transfer all my wordpress content into it? Any help would be greatly appreciated! My web-site; Kama Serum

  • nylon became nountagswinusi.tk absolutely free adult chat

  • hailey hot campus teen security cam sex video camera phone porn pics.

  • chatroom at teen chat by alexandra pantyhose webcam direct 20 chinese teen webcam.

  • cambridge latin course home asfimelmarop.tk lesbian chat online.

  • chat cam girl hotcamgirls1 bbw cam girl.

  • free sex web cam bestonlinesexwebcams hidden cam dorm sex.

  • best web cam sites free live cam sites lesbian cam sites.

  • model porn hotcamgirls1.com girls hidden cam.

  • cam 2 cam sites lesbian cam sites best cam sites reddit.

  • free webcam sex best sex cam security cam sex.

  • free cam sites webcam chat sites quickcam chat most popular cam site.

  • best sex cam sites cheap cam sites video cam site.

  • best free cam sites best sex cam site nude webcam sites.

  • jasmin sex cam webcam group sex online webcam sex.

    • Reply Cancel Reply
    • május 21, 2020

    Pretty great post. I simply stumbled upon your blog and wanted to say that I've truly enjoyed browsing your blog posts. After all I will be subscribing to your feed and I'm hoping you write again very soon! P.S. If you have a minute, would love your feedback on my new website re-design. You can find it by searching for «royal cbd» — no sweat if you can’t. Keep up the good work!

Leave a Reply

Your email address will not be published

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>