Éber Miklós: Mattis Teutsch János „Érzetek“ című festményei

Az „Érzetek“ címen ismertté vált festménysorozat az irodalom tanúsága szerint 1919 és 1920-ra tehető. Az biztos, hogy megelőzte a „Lélekvirágok“ sorozatot, mellyel szempontból is rokonságot mutat. Vonatkozik ez a felhasznált színskálára, a festmények többnyire 29 x 36 cm-es méreteire és a hordozóként használt kartonlapok többségének dombornyomásos struktúrájára. Fő különbségük pedig abban áll, hogy az „Érzetek“-kompozíciói a „Lélekvirágok“-kal ellentétben nem keltenek zárt jellegű „florális“ benyomást, nem rendelkeznek körben a szélekig terjedö monokróm háttérrel, hanem a kompozíciók terjednek egészen a lapszélekig.

Az 1917 és 1924 közötti csúcskorszakában Mattis Teutsch János három nagy és egynéhány kisebb terjedelmű, de egyértelműen megkülönböztethető festménysorozatot hozott létre. Időbeli sorrendben: 1917-18-ban az antropomorfizált fák; 1919-21-ben az u.n. „Érzetek“, melyek Mattis Teutschtól kapott címeiken az 1920-as években feltehetőleg különböző kiállításokon is szerepeltek; 1922 és 1924 között a „Lélekvirágok“, melyek eredetileg „Kompozíció“ címen szerepeltek és jelenlegi, rendkívül találó és eredeti címük annak a mappának a dedikációjára vezethető vissza, melyet a festő 1950-ben újszülött unokájának, Waldemarnak, ajándékozott. A kisebb festménysorozatok még névtelenek maradtak.

Az „Érzetek“ egyrészt kb. 29 x 36 cm méretű, strukturált kartonlapokra, másrészt különböző, részben 1 métert is meghaladó méretű vásznakra festett absztrakt olajfestmények, melyeknek színvilága lényegében a Delaunay-i hét alapszínből építkezik. Tárgyaik aligha foglalhatóak szavakba. Egymásba fonódó, zenei asszociációt felkeltő, egymással ölelkező különböző színű szabad formákból felépített együtteseik közös jellemzője az, hogy minden esetben egészen a lapszélekig terjednek és több esetben erősen stilizált emberi figurákat is magukba foglalnak.

Az irodalomban, melynek hat monografikus jellegű kötet mellett számos kiállítási katalógus is része, a „Lélekvirágok“ és „Érzetek“ fogalmakkal kapcsolatban összevisszaság és fogalomzavar uralkodik.

A közzétett irodalom alapján az itt alant ábrázolt csaknem 30 mű sorolható az „Érzetek“ címet viselő sorozat tagjai közé. Az ide sorolható művek száma, tekintettel a lappangó vagy megsemmisült, azaz ismerté nem vált példányokra, ennél feltehetően jóval azonban nagyobbra tehető.

Tudomásom szerint még egyetlen szerző sem képviselte vagy osztotta feltevésemet, miszerint az „Érzetek“ nem csupán kb. 29 x 36 cm-es m kartonra festett változatokban léteznek, hanem annál kisebb kartonra, valamint nagyobb vászonra festett változatokban is. Vagyis változatok közötti különbség csupán azok méreteiben és alapanyagában rejlik. Mattis Teutsch János a részletekig hasonló képeket is festett, eltérő méretekben, amit az alábbi két reprodukció is bizonyít.

                                                                                                             1. ábra: Kompozició, olaj /karton, 35 x 25 cm                  2. ábra: Kompozició, olaj / vászon, 127 x 90 cm,

Érdekes de látszólag megválaszolhatatlan kérdés az, hogy az átmenet az „Érzetek“ sorozatról a „Lélekvirágok“- orozatra hogyan és mely körülmények között, valamint milyen indítékokkal történt, és közbenső fokozatai? Erre vonatkozóan legalábbis részleges választ ad a 3. ábraként reprodukált festmény, melyen egy florális jellegű központi motívum egy nem a „Lélekvirágok“-ra jellemző lapszélekig kiterjedő monokróm háttér előterében került ábrázolásra, és amelynek datálása 1921 körüli (Szabó Júlia, MTJ, Corvina 1983, 49. ábra).

                                                                                          

                                                                   3. ábra: Stilizált virág, kb. 1921, olaj / karton 32,5 x 25,2 cm

                                                                                 Szabó Júlia: MTJ, Corvina 1983, 49. ábra

Az alant ábrázolt „Érzetek“- festmények referenciáinak esetében a betűjelzés a kiadványra és annak szerzőjére, az azt követő szám pedig az ábra-számra vonatkozik, melyet az illetö müvek mérete követ.

B: Banner Zoltán – Mattis Teutsch, Kriterion Verlag, Bukarest, 1974

J: Jurecskó László – Mattis Teutsch János, Kossuth Kiadó, Budapest, 2015

M: Majoros Valéria – Mattis Teutsch, Budapest, 1998

S: Szabó Júlia – Máttis Teutsch, Corvina, Budapest, 1983

 

                        I. Kisebb méretű, többnyire strukturált felületű kartonlapokra festett művek

 

                                

                  4. S/37 – 33 x 29,5 cm   5. S/36 -34 x 30 cm        6. S/41 – 36 x 29 cm     7. B/28 – 35,5 x 29 cm

 

                                        

                8. B/40 – 35 x 25 cm     9. J/24 – 36 x 28 cm     10. J/25 – 35 x 29 cm         11. J/27 – 36 x 29 cm

 

                          

                    12. B/27 – 20 x 20 cm            13. M/117 oldal – 27 x 35 cm                14. B/26- 29 x 36 cm

 

                         

                    15. M/119 oldal – 30 x 29 cm          16. J/30 – 36 x 29 cm               17. M/121 oldal – 30 x 38 cm

 

                                               

                                            18. J/28 – 29 x 39 cm                                 19.B/38 – 25 x 34,5 cm

 

                    

               20. B/23 -25 x 34 cm                        21. B/15- 29 x 36 cm                  22. B/34 – 28,5 x 36 cm

 

                                                            II. Nagyobb méretű, vászonra festett művek

 

                                        

                                          23. J/29 – 79,5 x 69,5 cm                                   24. B/33 – 89 x 120 cm

 

                                                                  

                                                                               25. B/45 – 120 x 90 cm

 

                                             

                                       26. S/30 – 70 x 45 cm                                 27. S/31 – 100 x 84 cm

 

                                                        

                                                                            28. S/35 – 90 x 80 cm

 

Az „Érzetek“ számos darabján erősen stilizált emberi alakok is felfedezhetők. Így van ez a fenti 7, 11, 12, 14, 18, 19, 22, 25 és 28-as számú ábrák esetében. Közös jellemzőjük, hogy csak felsőtestek, fejek és karok jelennek meg, és az esetek jelentős részében – a 7, 12, 18, 22 és 28 számú ábrák esetében – emberpárok szerepelnek, amelyek többnyire felemelt karjaikkal kommunikálnak egymással. A festő saját magyarázata híján találgatnunk kell, hogy Mattis Teutsch mit kívánt kifejezésre juttatni. A legelfogadhatóbbnak tűnő magyarázat az, Hogy Mattis Teutsch az ember, az emberiség és a környezet alapvető és szerves összetartozását akarta ábrázolni.

Az 1917 és 1924 között létrehozott, egymást felváltó és követő „Antropomorfizált fák“, „Érzetek“ és „Lélekvirágok“ nyilvánvaló különbségeik dacára is egy spirituális és művészeti folyamat egymásra épülő fokozatainak tekinthetők. Hogyan és miért? Hol rejtőzik az összefüggés, amely ezt a folyamatot érthetővé teszi? Az antropomorfizált fák stilizált ábrázolási módjuk dacára még egyöntetűen azonosíthatóak fák gyanánt. Az Érzeteknél már csak a néhol előforduló stilizált emberi alakok azonosíthatóak ténylegesen létezővel. A Lélekvirágok esetében pedig már semmi sincs, ami konkrét létezőre utalna. E fesménysorozatok egy absztrakciós folyamat fokozatai. A kérdést, hogy mindez egy tudatos avagy inkább ösztönös folyamat eredménye-e, talán Mattis Teutsch sem lett volna képes egyértelműen megválaszolni.

Éber Miklós / ebnic@sunrise.ch